2011. május 30., hétfő

“A hegyet szeretni és tisztelni kell, és épségben hazajönni” - véget ért az expedíció

Hegymászók a nagyvilágból és akik a piszkos munkát végzik
A 2000-ben indult Székelyek a magasban expedíciósorozat célja, hogy erdélyi alpinisták a hét kontinens hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót.
A sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor április 18-án három társával, Sükös József csíkszeredai, valamint Tóásó István és Szabó Zoltán székelyudvarhelyi hegymászókkal közösen indult a Himalája 8201 méter magas Cho-Oyu csúcsának meghódítására. Az expedíció több mint egy hónapig tartott és annak ellenére, hogy a csúcstámadás nem volt sikeres, a hegymászók elégedettek. A cél ezúttal az volt ugyanis, hogy megmutassák a világnak, a magashegyi mászás nem a hivatásos hegymászók kiváltsága.

A Himalájában találhatóCho-Oyu, tibeti nyelven a Türkiz istennő hegycsúcs 8201 méter magas. A csúcsot 1954-ben osztrák hegymászók mászták meg először, és azóta a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket.
A hegymászás, mint tudjuk, nemcsak a csúcsra való felgyaloglásból áll, a csúcstámadás előtti alapos felkészülés a siker kulcsa. Egyrészt az oxigénhiányos környezet állította akadályokat, másrészt a nehéz terepviszonyokat is le kell küzdeni, ami komoly tervezést, sok türelmet és jó fizikai állapotot követel.

Akklimatizáció - amikor nincs ingyen a levegő
Jégfalmászás, hogy szokjad!
 A felgyaloglás egy magas szintre, majd a visszasétálás és lent alvás még nem számít akklimatizációnak. Az sem, hogyha adott magasságban két napot töltünk el annak érdekében, hogy szokja a szervezetünk a magasságot. Akklimatizáció azt jelenti, hogy felmegyünk magas területre, ahol több napot töltünk (tipikusan 6000 méter fölött beszélünk "magas területről"), majd ismét vissza 5000 méter köré, ahol 2-3 napot eltöltünk, hogy teljesen regenerálódjon a szervezet. Emellett folyamatosan gondoskodni kell a napi 4-6 liter folyadék beviteléről is.


A hegymászóbalesetek leggyakoribb okai:
   - kiesés vagy megcsúszás a sziklán, havon vagy jégen
   hulló kő, jég
   bekötés nélküli mászás

   hiányos felszerelés vagy ruházat
   elégtelen vagy el nem helyezett biztosítás
   időjárás




A magashegyi hegymászó felszerelése külön fejezetként tárgyalható, ugyanis egy ilyen kaliberű expedícióhoz szükséges felszerelés és élelem szállítása jócskán meghaladja egy négyfős csoport kapacitását. A köteleken, jégcsavarokon, karabinereken és gyűrűkön kívül szükség van sátrakra, hálózsákokra, szigetelőanyagokra, víztisztító berendezésekre, stb. Gyakra komplett konyhát is felszerelnek az alaptáborban, amihez szakács is dukál. A temérdek súly felcipeléséhez teherautókat, dzsipeket, egy adott magasság után pedig állati és emberi izommunkát kell bevetni.






KERETBEN:
Nem sétagalopp
[Rövid expedíciónaptár

Április 18. – indulás Bukarestből
Április 19 – érkezés Dohába, indulás Katmandu felé, estére érkezés Katmanduba, ahol Szabó Zoltán már várta a csapat három másik tagját
Április 22 – megvan a vízum,
Április 27 – a csapat megérkezett az alaptáborba (4900 m)
Április 29 – intermediáris alaptábor (5400 m)
Május 1 – előretolt alaptábor (5600 m)
Május 5 – 1-es tábor (6200 m)
Május 12 – 2-es tábor (7100)
Május 18 – Tóásó István és Szabó Zoltán újra a 2-es táborban
Május 19 – 3-as tábor (7600 m)
Május 20 – csúcstámadás és visszafordulás 8000 m-ről
Május 21 – visszatérés az előretolt alaptáborba
Május 23 – érkezés Katmanduba, találkozás Sükös Józseffel és Tulit Zsomborral]









A Türkiz Istennő imádók kockázatai


A magashegyi hegymászás különbözik a túrázástól, alacsonyabb csúcsok meghódításától, trekkingtől. Nemcsak abban, hogy magasabban van az ember, ugyanis a magasság növekedése 5-7000 méter felett minőségileg változtat a mászás stílusán. Hogy miért, könnyen belátható.

A dolog egyik része a távolság. A magasság gátja a technikai civilizáció terjedésének, azaz a magashegyek környékétől távol vannak az úton megközelíthető települések.  A hosszabb túrákhoz több felszerelés kell, sok élelem, kommunikációs eszközök, ami nehezebbé teszi a cipelnivalót is.

A túrázással és az alacsonyabban történő hegymászással szemben itt megjelennek azok az emberek, akik csak a felszerelés mozgatása végett vannak jelen: a teherhordók. A teherhordókkal pedig vége a spontánul szerveződő túráknak. Tervek kellenek, és sok pénz. A jellegzetes magashegyi stílus kialakításában a távolságnál is jelentősebb hatása van azonban a magasság okozta oxigénhiánynak. Egy tengerszint körüli magasságon élő ember 2-3000 méterre érve találkozik először az oxigénhiány tüneteivel, a fejfájással, fáradékonysággal. Pedig ebben a magasságban a tengerszinti oxigénmennyiségnek  csak az egynegyede hiányzik.


A magassághoz lehet azonban alkalmazkodni, akklimatizálódni. 
Az akklimatizáció nem testedzést jelent, hanem a test hozzászoktatását a az oxigénhiányos állapothoz. Ez pedig egyféleképpen megy: ha rövid időkre oxigénhiányos helyeken, azaz nagy magasságban tartózkodik az ember.

Tehát a magashegyi mászás során a hegymászók nem egyszerűen elindulnak kitűzött csúcs felé, át minden veszélyen, hanem ráadásul még az akklimatizációval is törődniük kell. Azaz rövid időkre fel kell kapaszkodniuk nagy magasságba, aztán visszamászni, pihenni, majd még egy kicsit magasabbra. 

A dologban nagy szerepet kap az ún. alaptábor, ahol a legtöbb időt töltik a hegymászók, és ahol a lehető legnagyobb kényelmet igyekeznek teremteni: van konyhasátor, szakács, orvos, és az alaptábori munkák szervezésére még alaptáborvezető is.
Kockázatokkal jár: nemcsak a levegőhiány, a hiányos felszerelés és a hőmérséklet fenyeget, hanem az időjárás. A havazások, hóviharok, lavinák és legfőképpen a balesetek, a zuhanás. Mindenesetre nem lehet tériszonya egy alpinistának.


A Cho Oyu hegycsúcs a Himalájában, a Mount Everesttől 20 km-re található. 
Tengerszint feletti magassága 8201 m, mellyel a hatodik legmagasabb a világon. 
Nevének jelentése tibeti nyelven: ’türkiz istennő’.
Első megmászása 1954. október 19-én Joseph Joechler, Pasang Dawa Lama és Herbert Tichy hegymászók nevéhez fűződik.





A Cho Oyu megmászása (mint a 8000-esek), komoly mászási felkészültséget igényel.

A hegy már nagyon sok áldozatot szedett - a női mászók között is. 1959-ben, az első nemzetközi női expedíció során négyen haltak meg egy lavina miatt.

Azonban néhány embernek még oxigén palack nélkül is sikerült megbirkózni a Türkiz Istennővel. 


Baranyai Éva három évig készült a 8000-es csúcsra. Túráit 2000 méter magas csúcsokkal kezdte, majd feljutott Afrika legmagasabb hegyére.


Ezután összegyűjtötte a 4500 eurós úti díjat a himalájai expedícióra, és 2009-ben meg sem állt Cho Oyu tetejéig, azzal nem számolva, hogy a Himalája ötödik legmagasabb csúcsát hódította meg a 43 éves nő. 



Megemlíthető még Klein Dávid (2005), Wetzl Péter (2005) stb. Próbálkoztak: Gál László (2010), Horváth Tibor(2010), Ács Zoltán(2010), Erőss Zsolt (2010) stb.



A székely fiatalok április 18-án indultak útnak, hogy a déli oldalról, Nepál felől meghódítsák a csúcsot. A Székelyek a magasban expedíciósorozat Cho Oyu 2011 expedíciós csapata április 29-én 4-5 órás gyalogtúrával megérkezett az intermediáris táborba (5400 m), a jakok is a felszerelésüket tartalmazó málhákkal. A kedvezetlen időjárás miatt a székely hegymászók május 5-re tervezték az első utat az 1-es táborba. Az indulás előtt az akklimatizációs gyalogtúrán kívül jégfalmászással edzettek, ami tulajdonképpen előkészület volt az egy kötélen indulók jégfalmászási technikájának összehangolására.



Az 1-es táborig hosszú és nehéz volt az út, a hegymászók az időjárás jobbra fordulásában reménykedtek, azonban viharban érték el a menedékhelyet.
Útjukat nemcsak a -25 - +25 fok közötti hőmérséklet nehezítette, hanem még a napi 15 - 20cm-es havazás is.
az 1-es és 2-es tábor közötti úton 6600 m magasságig mentek fel, míg elérték 7100 m magasságban a 2es tábort. Tulit Zsombor és Sükös József egészségi állapota miatt nem folytatta az utat társaikkal, Tóásó István és Szabó Zoltán pedig május 19-én este felért a 3-as táborba (7600 m). Május 20-án a Cho-Oyu csúcsra tartó két székely hegymászó erős viharba került és 8000 m-en visszafordulásra kényszerült. Május 23-án Tóásó István és Szabó Zoltán hegymászók megérkeztek Katmanduba.






             Tisztában kell lenni azzal, hogy mindig van visszaút és ha baj van, jobb döntés azt választani, mint különösen kockáztatni, ámbár a legtöbb csúcstámadó a kockáztat, csak azért mert élvezik a magas adrenalin szintű veszélyes élethelyzeteket. A technológia egyre jobban fejlődik, pár évtized múlva lehet, hogy már repülni fogunk a Türkiz Istennőre.



Orosz Klára (új média)




Emberek, most más havason

(Új média) Borsos Júlia
A székely ember ha kell, a jég hátán is megél – ez csak egy sztereotípia a székelyekről. És valóban. 2000-ben elindult „Székelyek a magasban” expedíciósorozat célja az, hogy az erdélyi alpinisták a hét kontinens hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót.

A magashegyi mászás izgalmas, kemény, és veszélyes sport. Komoly felkészülés előzi meg. Speciális felszerelés, pénz, serpák és főleg elszántság kell hozzá. A mászóknak számolniuk kell a hegyi (magaslati) betegséggel, az időjárás viszontagságaival, hóvaksággal, lavinával és egyéb, előre nem látható akadályokkal.
Egy 8000 méter magas hegy (összesen 14 ilyen hegy van) megmászására nincs pontos, jólbevált recept. Minden erre vállalkozó szervezete másként reagál a mind kisebb oxigénkoncentrációjú levegőre.
 A magassághoz hozzá kell szoktatni a szervezetet, akklimatizálódni kell. Ezt úgy lehet elérni, hogy az alaptáborból felmászunk egy adott magasságba és ott töltünk egy (a hegyibetegségtől gyötrődő) éjszakát, majd visszaereszkedünk az alaptáborba. Pihenünk néhány napot (ez idő alatt szervezetünkben megnő a vörösvérttestek száma), majd jóval az első tábor fölé kapaszkodunk és ott éjszakázunk. Másnap leereszkedünk az alaptáborba. A harmadik  táborból jó, ha csak a hásodik táborig ereszkedünk vissza, így sprórolva energiánkat.

Erre, az erőt próbáló feladatra vállalkozott a sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor-, a csíkszeredai Tóásó István és Sükösd József-, valamint Szabó Zoltán székelyudvarhelyi hegymászó. Tapasztalt hegymászók, nekik köszönhetően lobog a székely zászló a Kilimandzsáró, McKinley, Mont Vinston, Mont-Blanc és az Aconcagu csúcsán.
[FOTÓALBUM]
Kilimandzsáró
Ezúttal a Himalája 8200 méter magas csúcsát, a Cho-Oyu-t tűzték ki célul. Kalandos útjukról az Erdély.Fm-nek adott telefonos interjúk- és a Transindex.ro-n blogbejegyzések formályában folyamatosan beszámoltak. A tibeti emberekről, Katamadu városáról, a mászás mozzanatairól.
McKinley



 
Mont Vinston












Mont-Blanc













Elbrusz




























Aconcagu

















921 méterre a Cso-Oyutól

Hódítanak a székelyek

Kitenni a székelyzászlót a hét kontinens legmagassabb csúcsaira!

Ez a célja a „Székelyek a magasban” avagy a Cho-Oyu hegymászócsoportnak, akik 2000-ben elhatározták, hogy a nehéz körülmények dacára is kitartanak céljuk mellett. (A kezdetekről bővebben itt.)

Az öt hegymászó: Csibi Márta, Sükös József, Tóásó István, Tulit Zsombor és Szabó Zoltán hosszú ideig készültek a nagy órmok meghódítására. Több edzőtáborban vettek részt, míg végül neki láttak a nagy expedícónak.

Bukarestből indultak Katmanduba, 2011. április. 18-án a Cho Oyu (Türkiz istennő) 8201 méteres magaslat meghódítására. 23.-án már a nepáli-kínai határ felé tartottak, neki egyenesen Tibetnek.
A csapat kényetelen volt akklimatizált túrákon is rész venni, hogy megszokja a kegyetlen időjárást, ilyen volt: a Zhangmu (2500m), Nyalam (3750m), Tingri (4300m) és a Chinese Base Camp (4900m).

Box

Performanszok:  Törökország – Erciyes-csúcs (3917 m), Alpok – Monte Rosa (4634 m); 2001: Alpok – Mont Blanc (4808 m) és Matterhorn (4478 m); 2001: Peru – Huascaran (6768 m); 2002: Kaukázus – Elbrusz (5642 m); 2003: Kirgisztán – Lenin (7134 m); 2004: Alaszka – McKinley (6194 m); 2006: Tátra, Alpok – Matterhorn, Grossglockner, Mount Blanc; 2007: Alpok – Monte Rosa, Dolomitok – Marmolada, Afrika – Kilimandzsáró (5896 m), Mt. Kenya (5199 m), Mt. Meru (4566 m); 2008: Andok – Aconcagua (6962 m), Cuerno Principal (2600 m).

Megvan már hat hegycsúcs, hátra van még egy!

Az expedíció zajlik, de fogy a csapat. Ketten maradtak akik tovább indulhatnak a végső cél fele. 


Május 23-án Tóásó István és Szabó Zoltán hegymászók megérkeztek Katmanduba.
A hegymászóknak nem sikerült elérni a magas hegycsúcsot, május 20-án kegyetlen vihar zúdult rájuk. A Cho-Oyu csúcs fele tartó két székely, 8000 m-en úgy döntött, hogy visszafordul.

Boxok

Sükös József
1964. január 31-én született a Hargita megyében Lövétén. A BBTE Jogi karán végzett, majd Párizsban a Bíróképző Intézetben  folyatta tanulmányait. Csíkszeredában bíróként dolgozot majd, 1997-től ügyvédként tevékenykedik. Tanári szerepet is vállalt, 1999-2006 között a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. 2007-től a Hargita Megyei Ügyvédi kamara dékánja.









Tóásó István
Készülődés a nagy útra
Székelyudvarhelyen született és a Tomcsa Sándor Színház világosítója. A sziklamászást azért kezdte el, mert mindigis nagyon közelinek érezte a sziklás csúcsok varázslatos világát. Egyik legszebb teljesítménye a Cuerno Principalra való felkapaszkodás volt.











Tulit Zsombor
Egy építkezési vállalatot vezetője,  illetve e mellett nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa is. Hegyimentőként is aktívál, szinte harminc éve járja már a hegyeket. Álma mindigis az volt, hogy meghódítsa a hét kontinens legmagassabb ormait. Az expedíció során ötöt már sikerült is maga mögött tudni: Dél-Amerikából az Aconcaguát, Észak-Amerikából a McKinley-t, Európából az Elbruszt és a Mont Blancot, és az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a Mont Vinsont.







Szabó Zoltán
Székelyudvarhelyi Szabó Zoltán, avagy becenevén Kobra, a “Székelyek a magasban” csapat azon tagja, aki a legkezdőbb szinten áll.
Amikor nem sziklát mász akkor vállalkozóként tevkenykedik, eddig a Mont Blancra és az Elbrusztra sikerült eljutnia. Gyalogtúrában szép teljesítményt ért el, amikor 2007-ben Csíksomlyóról gyalog ment el Rómáig. 







Kérdések és hideg pofonok


Veszélyek és akadályok  

-          Köztudott, hogy 8000 méter felett az életkörülmények nem a legangyalibbak, ezért sok hegymászó csak pár percig élvezheti a nagyszerű teljesítményt.
-          Le kell győzni a 350 kilométeres sebességgel száguldó szelet
-          De mégis a legnagyobb akadályt az anyagiak jelentik
-          Az oxigén mennyisége csak harmada a tengerszinten mértnek. A híg levegő hatására a szervezetben láncreakció lép fel és ennek következtében jelentkezik a hegyibetegségnek nevezett akadály.
-          A székelyek szerint az időjáráson kívül, az aktuális politikai helyzet is gondot jelent, ugyanis nehezen kapják meg az engedélyeket a kínai hegymászószövetségtől, a kínai kormánytól. A Nepálból való Tibetbe utazáshoz, szükség van a kínai vízumra és a kínai hegymászócsúcs-engedélyre is egyaránt.


Türkiz istennő szerelmesei




-         Cho Oyut 1954-ben osztrák hegymászók mászták meg először

A CHO OYU NAGYSÁNDORJAI

-          1952-ben az első terepbejárás Edmund Hillary nevéhez fűződik.
-          1954-ben hódítja meg 2 osztrák hegymászó, Joseph Joechler, Herbert Tichy, valamint a nepáli Pasang Dawa Lama.
-          1958-ban a második csúcshódítás egy indiai expedíció nevéhez fűződik, s ekkor jár a csúcson másodszor Pasang Dawa Lama is. Az első haláleset is ebben az évben történik.
-          1959-ben az első nemzetközi női expedíció során négyen halnak meg egy lavina miatt.
-          1964-ben történik a harmadik kísérlet a csúcshódításra, de a német expedíció „sikerességét” máig vitatják. 7400 m-es magasságban, a 4-es táborban végkimerülés miatt ketten életüket vesztik.
-          1978-ban Edi Koblmüller és Alois Furtner osztrák hegymászók a technikailag rendkívül nehéz délkeleti oldalon jutnak fel a csúcsra.
-          1983-ban Reinhold Messner csak a negyedik kísérlete során győzedelmeskedik a csúcs fölött.
-          1985. február 12-én Maciej Barbeka és Maciej Pawlikowski lengyel hegymászók az első „téli” hódítók, s az ő sikerüket 3 nappal később megismétli a szintén lengyel nemzetiségű Andrzej Heinrich és Jerzy Kukuczka.
-          1994-ben az első egyedül végrehajtott csúcshódítás a délnyugati falon Jamanoj Jaszusi nevéhez kapcsolódik. (www.wikipedia.hu)

Hogyan készülnek fel a hegymászók?

FELSZERELÉS SZÉKELY RECEPT SZERINT

-          Kétszemélyes sátrak, közösségi sátor és konyhasátor. Megfelelő élelmiszerek, zöldségek,  szalonna. A többi meg hasonló a többi cégek ruházatához és expedíciós felszereléséhez.
-          Tulit Zsombor, december 21-én egy fagylaltgyár  hűtőházában gyakorolt. Egy éjszakát töltött ott, ahol a felszerelés reziztenciáját tesztelte.
-          A csoport fizikailag és mentálisan is készülnek: szaladnak, úsznak, sítúráznak és gyűjtik az információkat.
 „A fizikai kondíció az egy olyan erős negyven százalék, a többi hatvan úgy is fejben játszódik le: mennyire szeretném ezt megtenni, mennyire akarom.”- meséli a csapat egyik tagja.

Etikai viták

“Ha én túlélem, ő meghal”- Himmer Péter
A hegymászók expedíciói során sokszor ütköznek olyan élet-haláli szituációkba, amelynek vitatása még mindig kérdéses. Van aki nem bírja olyan kitartóan mint a társa és mászás közben meghal. A tars nem adhatja meg neki a végső tiszteletet, hogy leviszi és eltemeti, mert képtelen levinni. Itt mindenkinek a saját életére kell vigyázznia.
„A túlélésnek nincsen etikája.”- mondja H.P. a Hivatás és Etika című előadásában. Legrosszabb esetben életünk végéig magunkkal cípeljük.

Környezetvédők

A hegymászó legfőbb segítsége a serpa. Akinek sokszor nehezebb a feladata mint a hegymászónak. Ő az aki nem csak saját életéért felelős hanem a hegymászójára is oda kell figyeljen.
A serpák szerepe itt nem fejeződik be. Sajnos sokszor rájuk hárul az a feladat, hogy jó környezetvédőkként összegyűjtsék a hegyek csúcsán összegyűlt szemetet.
Május 11-én az 50 éves Apa serpa aki már 21.dik alkalommal kapaszkodott fel a 8848 méteres Monte Everestre,  ő is részt vett a nagy takarító expedícióban.
Nehéz dolguk volt, hiszen a szemetet nagy hótakaró borította, de ennek ellenére is 4 tonna szemetet sikerült eltávolítaniuk a magas hegyről.

A nagy rekordok és a hegymászók erős titka a székelyek szerínt:  
A bizalom,  szeretet és az egymással szembeni tisztelet.




Fotók az expedícióról:
A csapat 2000-ben