A Cho Oyu magasodik a fejek fölé |
A csapat |
Könyvkiadó, ügyvéd, pizzázótulajdonos és világosító
Tulit Zsombor |
A sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor (jobbra) a Székelyek a magasban expedíciósorozat kezdeményezője, 30 éve járja a hegyeket. Építkezési vállalkozó, egy nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa, önkéntes hegyimentő. Ő az expedíció egyetlen tagja, aki már próbálkozott a Cho-Oyuval: 2009-ben feleségével közösen vállalták a kihívást, akkor 7900 méterről kényszerült visszafordulni.
A csíkszeredai Sükös József (balra) ügyvéd eddig négy kontinens legmagasabb csúcsát mászta meg: 2003-ban Dél-Amerika legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát, 2004-ben Észak-Amerikában a McKinley-t, 2007-ben Afrika legmagasabb csúcsát, a Kilimandzsárót, 2010-ben az Elbruszt mászta meg.
Szabó Zoltán |
Szabó Zoltán (jobbra) székelyudvarhelyi vállalkozó, ő eddig a Mont Blancot és az Elbruszt mászta meg. Elszántságára és kitartására jó példa, hogy 2007-ben Csíksomlyóról elindulva elgyalogolt Rómáig.
Toásó István |
A szentgyörgyiek kezdték
A Székelyek a magasban expedíciósorozat a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szervezésében 2000-ben indult el, Tulit Zsombor kezdeményezésére. Azóta minden évben igyekeznek meghódítani egy csúcsot. A sorozat célkitűzése, hogy erdélyi hegymászók a hét kontinens legmagasabb hegyére jussanak el és tűzzék ki a székely zászlót. Az expedíció eddigi sikeres csúcshódításai közt szerepel Dél-Amerikából az Aconcagua, Afrikából a Kilimandzsáró, Észak-Amerikából a McKinley, Európából a Mont Blanc, és az antarktiszi Mont Vinson. A mostani kiszemelt hegycsúcs a Himalájában található Cho-Oyu, tibeti nyelven a Türkiz istennő 8201 méter magas. A csúcsot 1954-ben osztrák hegymászók mászták meg először, és azóta a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket. A szervezők elmondása szerint az expedíciósorozat célja az, hogy megmutassák nem kell ahhoz hivatásos hegymászónak lenni, hogy fel tudjanak mászni 8000 méter fölé. Szerintük egy testileg-lelkileg egészséges ember képes meghódítani a Himaláját.
A csapat élményekkel teli beszámolóit az általuk vezetett közös blogon és Szabó Zoltán saját blogján olvashatják.
Élet 5000 méter felett
5300 méter környékén húzódik, az emberi szervezet akklimatizációjának felső határa, mely fölött állandó hipoxiával kell számolnunk. Tartós élet csak e magasság alatt lehetséges. Innentől folyamatosan szigorodnak a körülmények. Az ún. halálzóna kb. 7800 méter fölött kezdődik, itt az oxigénszint már annyira alacsony, hogy a hegymászó állapota néhány óra alatt válságosra fordulhat: tüdő- és agyödéma alakulhat ki, mely könnyen halált okozhat. Egyes mérések szerint az emberi teljesítőképesség felső határa 9300 m. Egy hegycsúcs magassága azonban igencsak viszonylagos - már ami az oxigénszintet illeti. Az egyenlítőn és nyáron nagyobb, míg a sarkok felé és télen csökken a légnyomás, így az oxigénmennyiség is. Még egy adott hegycsúcs esetében is nagy a szórás: lehet, hogy valaki az egyik nap "8600-ért" mássza az Everestet, míg valaki másnap "9000-ért".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése