2011. május 30., hétfő

Székely szalonna a Himaláján

A Székelyek a magasban expedíciósorozat tagjai újabb kalandra indultak, ezúttal  a Himalájában található Cho-Oyu csúcs volt a cél, amely 8 201 méteres magasságával, a hatodik legmagasabb hegy a világon.

 
Sajnálatos módon egyetlen székely sem jutott fel a csúcsig, ám elégedettek döntéseikkel és sikerként könyvelik el az expedíciót, hiszen magasabbra jutottak, mint eddig bármikor, valamint mindnyájan épségben leértek. Tulit Zsombor és Sükös József egészségi állapotuk miatt nem indulhattak a csúcs ellen, így a csúcstámadásra már csak ketten maradtak, az időjárási viszonyok viszont nekik is útjukba álltak, és 8000 méteres magaságból visszafordulásra kényszerültek.

„A történetünk az, hogy a tízfős csoportból négyen maradtunk, egy kanadai és egy lengyel lány és mi ketten székelyek. Május 20-án reggel indultunk el a 3-as táborból, a kanadai lány oxigénnel, mi hárman oxigén nélkül. Neki sikerült feljutnia. Sajnos későn indultunk neki a csúcstámadásnak, 2 helyett 6 óra lett belőle, és mi 8000 méter magasságában vihart kaptunk, vártunk egy órát, gondolkodtunk, és végül visszafordultunk” – számolt be Szabó Zoltán az Erdély FM-nek.

Kik is ezek a székelyek?

 A Székelyek a magasban expedíciósorozat 2000-ben indult Tulit Zsombor kezdeményezésére, a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szervezésében. Elsődleges céljuk, hogy erdélyi alpinisták a hét kontinens, hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót, ebből öt már megvolt. A mostani expedíció lényege pedig, hogy bizonyítsák, a nem hivatalos hegymászók is képesek megmászni a Himaláját.

„A fő célunk az, hogy emberközelbe hozzuk a magashegyi mászást, hiszen ez bárki számára elérhető, nem kell félistennek születni ahhoz, hogy az ember elmehessen a magas hegyekbe. Kellő támogatással, valamint itthoni felkészüléssel ezek mind elérhetőek.” – mondta el Tulit Zsombor.

A Székelyek a magasban expedíció eddigi teljesítményei
2000
Törökország – Erciyes-csúcs
Alpok – Monte Rosa
3917 m
4634 m
2001
Alpok – Mont Blanc
              Matterhorn
Peru – Huascaran
4808 m
4478 m
6768 m
2002
Kaukázus – Elbrusz
5642 m
2003
Kirgisztán – Lenin
7134 m
2004
Alaszka – McKinley
6194 m
2006
Kárpátok – Tátra
Alpok – Matterhorn
              Grossglockner
              Mount Blanc
2655 m
4478 m
3798m
4808 m
2007
Alpok – Monte Rosa
Dolomitok – Marmolada
Afrika – Kilimandzsáró
              Mt. Kenya
              Mt. Meru
4634 m
3343 m
5896 m
5199 m
4566 m
2008
Andok – Aconcagua
               Cuerno Principal
6962 m
2600 m
2009
Antarktisz – Mt. Vinson
4897 m

A Cho-Oyu 2011 expedíció tagjai, az expedíciósorozat kezdeményezője, a sepsiszentgyögyi Tulit Zsombor, aki már 30 éve járja a hegyeket. Célja, hogy mind a hét kontinens legmagasabb csúcsára feljusson, ezekből ötöt már kipipálhat. 2009-ben már próbálkozott a Cho-Oyu megmászásával, akkor a feleségével indult útnak, de 7900 méterről vissza kellett forduljon.

A második tag a csíkszeredai Sükös József, aki amikor éppen nem hegyet mászik ügyvédként keresi kenyerét, és eddig négy kontinens legmagasabb csúcsát sikerült meghódítania.

A harmadik alpinista a székelyudvarhelyi vállalkozó, Szabó Zoltán, ő eddig a Mont Blancot és az Elbruszt mászta meg, valamint 2007-ben elgyalogolt Csíksomlyótól Rómáig.

A Cho-Oyu mászó székelyek negyedik tagja Tóásó István szintén Székelyudvarhelyről származik, ő hivatalosan színházi világosító és sziklamászóként kezdte hegyekhez kapcsolódó karrierjét.

A négy erdélyi alpinista mellett persze mások is vannak még az expedícióban, hat különböző nemzetiségű hegymászó, illetve az elmaradhatatlan serpák.  


Hogyan zajlik egy ilyen mászás?


KERET Cho-Oyu: a Himalájában található 8 201 m magas csúcs, amelynek megnevezése tibeti nyelven Türkiz istennőt jelent. A Kína és Nepál határán fekvő csúcsot először 1954-ben sikerült meghódítani egy osztrák hegymászó csoportnak. A nyolcezres csúcsok közül a Cho-Oyu bír a legkisebb elhalálozási aránnyal, így a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket. Persze azért ez sem egy könnyed séta, egy 2006-os felmérés alapján 39-en haltak meg mászás közben.

 Ahogyan Tulit is elmondta a hegymászás az egyszerű emberek számára is elérhető, egy magashegyi hegymászó túra viszont megkövetel egy bizonyos szintű fizikai kondíciót, valamint komoly felkészülést és felszerelést is igényel. Egyik legfontosabb része az akklimatizációs folyamat, amely elengedhetetlen, hiszen a mászóknak hozzá kell szokniuk az ottani magasságokhoz és az ezzel járó oxigénhiányhoz. 

Éppen ezért székely alpinistáink is lassan haladtak előre, körülbelül egy hetesre tervezték az utat Katmandúból az alaptáborig és több helyen is megálltak egy-két napra, valamint 4-5 órás kisebb túrákat tettek. Az akklimatizáció miatt szükséges az állandó visszafordulás is, nem lehet ugyanis egyből a csúcsra menni, ha elértek egy tábort, ott töltenek egy éjszakát majd visszamásznak. A folyamatot segíti még a rengeteg zöldség és folyadék fogyasztás, napi 4-6 liter, illetve vannak akik az alkalmazkodást elősegítő gyógyszereket is szednek, ám Tulit Zsombor esetében ez a lehetőség allergiája miatt szóba sem jöhetett.

Az akklimatizációs folyamat esetleges sikertelensége mellett, még számtalan más tényező is befolyásolhatja az expedíció sikerét, az egyik leglényegesebb talán az időjárás, amelyre nincs megoldás, nem lehet irányítani, a Cho-Oyu 2011 expedíció végét is a vihar okozta.

 Az ilyen jellegű expedíció természetesen komoly felszerelést is igényel, nem lehet hagyományos bakancsban és télikabátban 8000 méterre mászni.

 
A Cho-Oyu expedíción résztvevő alpinisták csomagjai fejenként körülbelül 80-100 kg-ot nyomtak, amelyeket az előretolt alaptáborig jakok szállítottak. Nem csoda, hogy az ilyen expedíciókon külön emberek vannak, akik csak a csomagokkal foglalkoznak. A hegymászók magukkal csak egy napi élelmet és az elengedhetetlen eszközöket viszik.

A székely csapat és a nyugati alpinisták felszerelését illetően nincs nagy különbség, mindenki hasonló cégek ruházatát, felszerelését hordja, a különbség csak annyi, hogy a nyugatiaknak nincs székely zászlójuk és hazai szalonnájuk.


 A pihenő pontok legfontosabbja az alaptábor, ahol a legtöbb időd töltik a hegymászók. Az alaptáborban van lerakva a felszerelés, itt található külön közösségi sátor és konyhasátor, ahol az étkezések zajlanak, illetve kikapcsolódni és ismerkedni lehet a csapat többi tagjával, ami egyáltalán nem árt, hiszen a hegyen csak egymásra számíthatnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése