2011. május 30., hétfő

“A hegyet szeretni és tisztelni kell, és épségben hazajönni” - véget ért az expedíció

Hegymászók a nagyvilágból és akik a piszkos munkát végzik
A 2000-ben indult Székelyek a magasban expedíciósorozat célja, hogy erdélyi alpinisták a hét kontinens hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót.
A sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor április 18-án három társával, Sükös József csíkszeredai, valamint Tóásó István és Szabó Zoltán székelyudvarhelyi hegymászókkal közösen indult a Himalája 8201 méter magas Cho-Oyu csúcsának meghódítására. Az expedíció több mint egy hónapig tartott és annak ellenére, hogy a csúcstámadás nem volt sikeres, a hegymászók elégedettek. A cél ezúttal az volt ugyanis, hogy megmutassák a világnak, a magashegyi mászás nem a hivatásos hegymászók kiváltsága.

A Himalájában találhatóCho-Oyu, tibeti nyelven a Türkiz istennő hegycsúcs 8201 méter magas. A csúcsot 1954-ben osztrák hegymászók mászták meg először, és azóta a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket.
A hegymászás, mint tudjuk, nemcsak a csúcsra való felgyaloglásból áll, a csúcstámadás előtti alapos felkészülés a siker kulcsa. Egyrészt az oxigénhiányos környezet állította akadályokat, másrészt a nehéz terepviszonyokat is le kell küzdeni, ami komoly tervezést, sok türelmet és jó fizikai állapotot követel.

Akklimatizáció - amikor nincs ingyen a levegő
Jégfalmászás, hogy szokjad!
 A felgyaloglás egy magas szintre, majd a visszasétálás és lent alvás még nem számít akklimatizációnak. Az sem, hogyha adott magasságban két napot töltünk el annak érdekében, hogy szokja a szervezetünk a magasságot. Akklimatizáció azt jelenti, hogy felmegyünk magas területre, ahol több napot töltünk (tipikusan 6000 méter fölött beszélünk "magas területről"), majd ismét vissza 5000 méter köré, ahol 2-3 napot eltöltünk, hogy teljesen regenerálódjon a szervezet. Emellett folyamatosan gondoskodni kell a napi 4-6 liter folyadék beviteléről is.


A hegymászóbalesetek leggyakoribb okai:
   - kiesés vagy megcsúszás a sziklán, havon vagy jégen
   hulló kő, jég
   bekötés nélküli mászás

   hiányos felszerelés vagy ruházat
   elégtelen vagy el nem helyezett biztosítás
   időjárás




A magashegyi hegymászó felszerelése külön fejezetként tárgyalható, ugyanis egy ilyen kaliberű expedícióhoz szükséges felszerelés és élelem szállítása jócskán meghaladja egy négyfős csoport kapacitását. A köteleken, jégcsavarokon, karabinereken és gyűrűkön kívül szükség van sátrakra, hálózsákokra, szigetelőanyagokra, víztisztító berendezésekre, stb. Gyakra komplett konyhát is felszerelnek az alaptáborban, amihez szakács is dukál. A temérdek súly felcipeléséhez teherautókat, dzsipeket, egy adott magasság után pedig állati és emberi izommunkát kell bevetni.






KERETBEN:
Nem sétagalopp
[Rövid expedíciónaptár

Április 18. – indulás Bukarestből
Április 19 – érkezés Dohába, indulás Katmandu felé, estére érkezés Katmanduba, ahol Szabó Zoltán már várta a csapat három másik tagját
Április 22 – megvan a vízum,
Április 27 – a csapat megérkezett az alaptáborba (4900 m)
Április 29 – intermediáris alaptábor (5400 m)
Május 1 – előretolt alaptábor (5600 m)
Május 5 – 1-es tábor (6200 m)
Május 12 – 2-es tábor (7100)
Május 18 – Tóásó István és Szabó Zoltán újra a 2-es táborban
Május 19 – 3-as tábor (7600 m)
Május 20 – csúcstámadás és visszafordulás 8000 m-ről
Május 21 – visszatérés az előretolt alaptáborba
Május 23 – érkezés Katmanduba, találkozás Sükös Józseffel és Tulit Zsomborral]









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése