Nem teljesen csúcson a Székelyek

Szabó Zoltán, Kobra

„Sajnos későn indultunk neki a csúcstámadásnak, kettő helyett hat óra lett belőle, és mi 8000 méter magasságában vihart kaptunk, vártunk egy órát, gondolkodtunk, és végül visszafordultunk” – mesélte Szabó Zoltán a Székelyek a magasban expedíció egyik tagja.  A 8201 méteres Cho-Oyu csúcstámadásánál voltak kénytelenek visszafordulni a hegymászók: „A történetünk az, hogy a tízfős csoportból négyen maradtunk, egy kanadai és egy lengyel lány és mi ketten székelyek. Május 20-án reggel indultunk el a 3-as táborból, a kanadai lány oxigénnel, mi hárman oxigén nélkül. Neki sikerült feljutnia.” – tette hozzá Szabó. A csapat tagjai mégis sikerként könyvelték el, hogy együtt, mindannyian épen, egészségesen térhettek haza, a május 23-án véget érő expedícióról. Fáj ugyan, hogy a csúcsig hiányzó, száznál alig több utolsó métereket nem sikerült megtenniük, mégis helyesnek ítélik – utólag is – , hogy felelőtlenül nem sodorták veszélybe önmaguk és társaik életét. Bölcs dolognak tartják, hogy oxigénpalack nélkül, a váratlanul rendkívül kedvezőtlenre fordult időjárásban nem kísértették a lehetetlent.

Sükös József, egyetlen nem-udvarhelyi Sepsiszentgyörgyről

Magashegy nehézségei

Miért kellett visszafordulniuk, amikor már szinte ott voltak? A magashegyi hegymászás speciális módszereket igényel: ingázás, csapatmunka, különleges felszerelés. Ez a sport nem csak abban különbözik a túrázástól, az alacsonyabb csúcsok meghódításától, a trekkingtől, hogy magasabban van az ember. A magasság növekedése 5-7000 méter felett ugyanis minőségileg változtat a mászás stílusán. Ennek egyik oka a távolság. A magasság gátja a technikai civilizáció terjedésének, az úton megközelíthető települések távol esnek. Rövid túrát tehát nem lehet tenni a hegyhez, hiszen már maga az oda-vissza út heteket vehet igénybe. A hosszabb túrákhoz viszont több felszerelésre, sok élelemre, kommunikációs eszközökre van szükség. Három-négy főnél ez a felszerelés mennyiség, a hegymászó eszközöket is beleszámítva akár négyszáz kilogramm is lehet. Ebből kifolyólag tartanak a hegymászókkal a teherhordók, akik csak a felszerelés mozgatása céljából vannak jelen.

Tóásó István a színházban dolgozik

Tulit Zsombor, az expedíció kezdeményezője

Oxigénhiány és hegyibetegség

A jellegzetes magashegyi stílus kialakításában a távolságnál is jelentősebb hatása van azonban a magasság okozta oxigénhiánynak. Egy átlagos fizikai állapotú, tengerszint körüli magasságon élő ember 2-3000 méterre érve találkozik először az oxigénhiány tüneteivel, a fejfájással, bágyadtsággal, fáradékonysággal. Pedig ebben a magasságban a tengerszinti oxigénmennyiségnek még csak az egynegyede hiányzik. 5500 méteren már komoly az infláció: egy levegővétellel a lenti oxigén feléhez juthat a hegymászó, 8000 felett pedig egy a levegővétel már csak a harmadát éri. Az oxigén hiánya megterheli az egész szervezetet, a szívet, az izmokat is. Ehhez hozzá lehet szokni, ha rövid ideig oxigénhiányos helyeken tartózkodunk. Ekkor a hegyibetegségnek nevezett állapot is előállhat. Tünetei a fejfájás, hányinger, szédülés, fáradékonyság, szapora légzés.

Ismét együtt a csapat

Székelyek a magasban expedíció

A 2000-ben indult „Székelyek a magasban” expedíciósorozat célja, hogy az erdélyi alpinisták a hét kontinens hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót. A kezdeményezést a Kovászna megyei Alpin Sport Egyesület indította. „A fő célunk az, hogy emberközelbe hozzuk a magashegyi mászást, hiszen ez bárki számára elérhető, nem kell félistennek születni ahhoz, hogy az ember elmehessen a magas hegyekbe. Kellő támogatással, valami itthoni felkészüléssel ezek mind elérhetőek” – mondta Tulit Zsombor, alpinista, az egyesület vezetője.

Több csúcsra kitűzték már a székelyek lobogóját

A „Székelyek a magasban” expedíció eddigi hódításai:

2000: Törökország – Erciyes-csúcs (3917 m), Alpok – Monte Rosa (4634 m)

2001: Alpok – Mont Blanc (4808 m) és Matterhorn (4478 m); 2001: Peru – Huascaran (6768 m)

2002: Kaukázus – Elbrusz (5642 m)

2003: Kirgisztán – Lenin (7134 m)

2004: Alaszka – McKinley (6194 m)

2006: Tátra, Alpok – Matterhorn, Grossglockner, Mount Blanc

2007: Alpok – Monte Rosa, Dolomitok – Marmolada, Afrika – Kilimandzsáró (5896 m), Mt. Kenya (5199 m), Mt. Meru (4566 m)

2008: Andok – Aconcagua (6962 m), Cuerno Principal (2600 m)

2009: Antarktisz – Mt. Vinson (4897 m)

Mihály Noémi Katalin

Kolozsvári Magyar Napok, másodjára is

Idén is megszervezi a Kolozsvári Magyar Napokat az EMNT és az RMDSZ, akikkel több civil szervezet is együtt működik. Emellett, csakúgy mint tavaly, a KMDSZ is kiveszi részét a szervezésből. Ez utóbbi a sportrendezvényekért lesz felelős és az önkénteseket igazítja majd útba.

A rendezvény mai sajtótájékoztatóján Gergely Balázs szervező, az EMNT alelnöke elárulta, az augusztus 15. és 21. között zajló rendezvényorozat fénypontjaként az utolsó napon a 100 Tagú Cigányzenekar lép majd fel. Ezen kívül természetesen minden nap lesznek majd koncertek a főtéren, ahol a sör- és miccs árusítása idén sem engedélyezett.

Budapesten is átsöpört a Roxette

Hosszú szünet után ismét Budapesten játszott a neves svéd duó, a Roxette. Az énekesnő, Marie Fredricksson betegsége és a kihagyás egyáltalán nem érződött a zenekar teljesítményén, június elsején 12000 ember tombolta végig a több mint két órás slágerkavalkádot, melynek a Papp László Sportaréna adott otthont.

A koncert előtti bemelegítésről Tolvai Renáta, a 2010-es Megasztár győztes volt hivatott gondoskodni, bár a közönség érdeklődését és szimpátiáját nem sikerült felkeltenie feldolgozásokat tartalmazó műsorával. Miután a magyar zeneipar legújabb üdvöskéje leszállt a színpadról, kis átszerelés következett, utána pedig a Roxette lépett a közönség elé. A zenekar minden előzetes várakozást felülmúlt, bulival, régi kedvencekkel, újdonságokkal és intim akusztikus pillanatokkal tette emlékezetessé az estét.

A koncert végén a közönség szűnni nem akaró tapsviharral kétszer is visszacsalta a Roxettet, akik ezt még négy dallal hálálták meg. A felejthetetlen koncertélmény után nem marad más hátra, minthogy abban reménykedjünk: lesz még alkalmunk jegyet váltani koncertjeikre.

Szoborral hódolnak Puskás Ferenc előtt Athénban

Novemberben emelnek szobrot az athéniak Puskás Ferencnek, az Aranycsapat legendás tagjának, aki 1970 és 1974 között volt a görög Panathinaikosz csapat edzője. Ez idő alatt két bajnoki címet is szerzett a fővárosi együttesnek.

A szobrot az Aposztolosz Nikolaidisz Stadion közvetlen környezetében állítják majd fel. Az ötlet gazdái a Panathinaikosz klub és az athéni magyar nagykövetség voltak, a kivitelezéshez pedig a görög főváros önkármányzata is hozzájárul.

1971. június 2-án ünnepelte legnagyobb sikerét a Puskás Ferenc által irányított Panathinaikosz csapat, amikor a londoni Wembley Stadionban az Ajax Amsterdammal játszott Bajnokcsapatok Európa Kupája-döntőt. A játékot ugyan elvesztette, miután az eredmény 2-0 lett, de így is sikerült történelmet írnia.

Kevesebb fizetésért dolgoznak a rendőrök

Június elsejétől 700-ról 150 lejre csökkentik a rendfenntartók étkezési juttatását Traian Igaş belügyminiszter elrendelése nyomán. A szakszervezetek támadják a kormányrendeletet, szerintük ugyanis szabálytalan, miután áthágja a munkatörvénykönyv előírásait. Iulian Surgiu, a Rendőrök Országos Szakszervezetének elnöke az üggyel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: "530 lejjel csökkentették a rendőrök bérét, tehát 1000 lejnél kisebb fizetést fognak kapni. Ez a rendelet teljesen illegális. Ha nem gondolják újra a rendeletet, jövő héttől nagy méretű megmozdulásokra lehet számítani."

Emellett a múlt hét folyamán egyébb módosításokat is bevezettek a rendőröket illetően, miszerint a rendőröket ezentúl belügyminisztériumi rendelet alapján is el lehet majd bocsátani.

Szigorú büntetések a könnyű drogok piacán

Törvénytervezetet dolgozott ki a Boc-kabinet az etnobotanikus szerek forgalmazását illetően, melyet sürgősségi eljárással a hónap végéig fogadnának el. Ennek alapján szigorú büntetéseket rónának ki azokra, akik illegálisan könnyű drogokat értékesítenek: 2-től 8 évig terjedő börtönbüntetést javasolnak azoknak, akik illegálisan értékesítik a könnyű drogokat. A szankció súlyosbodna abban az esetben, ha a vásárló rosszúl lenne és kórházba kerülne a terméktől, ekkor ugyanis a forgalmazót akár 12 évre is szabadságvesztésre ítélnék. Halált okozó szerfogyasztás esetén a büntetés ugyancsak súlyosbodna.

A törvénytervezet az etnobotanikus szereket forgalmazó üzletek bezárására és a könnyű drogok piacról való kivonására is lehetőséget ad- mondta el Emil Boc miniszterelnök.

2011 is a TIFF éve

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál idén június 3. és 12. között zajlik Kolozsváron.

A tizedik kiadásban kissé felborul az eddigi forgatókönyv, idén újdonságnak számít ugyanis, hogy színházi előadások és képzőművészeti kiállítások is a rendezvény részét alkotják majd. A Kolozsvári Állami Magyar Színház is vendégül lát néhány előadást.

A fesztivál igazgatója elmondta, idén minden filmet megfelelő hang- és képminőséggel fognak tudni levetíteni. Ezt, tudniillik, az elmúlt években egyszer sem sikerült megvalósítani. Az ujítások sora itt nem ér véget: a Román Kulturális Intézet által felajánlott fődíj összege növekedett a tavalyihoz képest, így ez 15 ezer euró, a legjobb rendezőnek járó díj pedig ötezer euró.

A tizedik TIFF költségvetése körülbelül 1,8 millió euró.

Száz éves nő az iskolapadban

Brazíliában a lakosság több, mint hét százaléka írástudatlan.

Ebba a rétegbe tartozik Isolda Campos is, aki századik születésnapján úgy döntött, változtat helyzetén, ideje megtanulnia írni és olvasni.

A nőnek, elmondása szerint elege lett a semmittevésből, és beiratkozott egy esti iskola tanfolyamára. Az intézet igazgatónője, Regina Pierotti elmondta, Campos minden órán jelen van és odafigyel a tananyag legapróbb  részleteire is.

Az idős tanuló jó példát szeretne mutatni azoknak, akik még csak barátkoznak az írás és olvasás gondolatával. Ő a legjobb példa arra, hogy tanulni sosem késő.

“Egy korty könyv” Kolozsváron

Az első kolozsvári ÜnnepiKönyvhét 70. évfordulója alkalmából, ismét kiállítást szerveztek a Romániai Magyar Könyves Céh és az RMDSZ Főtitkársága. A június 2 és 5-e között zajló Ünnepi Könyvhét helyszíne Mátyás király szülőháza előtti tér, melyre a szervezők azt remélik, hogy hét évtizedes kihagyás után is benépesül –“Az előkészületek, a várakozás sikerrel kecsegtet, most már az olvasókon, a kolozsvári magyar közönségen a sor, benépesül-e a Mátyás királyunk és Bocskai István fejedelmünk szülőháza közötti kedves kis tér, lesz-e közönsége az íróknak, a muzsikusoknak és a táncosoknak.” – nyilatkozta H. Szabó Gyula, a Romániai Könyves Céh alelnöke, a rendezvény hivatalos oldalán.

 Hivatalos megnyitó

 A tegnap délután 4 órától kezdődő megnyitón László Attila alpolgármester beszéde után, Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnökének adta át a szót, aki elmondta, hogy a kormányzatnak részt kell vennie és támogatnia kell a kulturális rendezvényeket, a kulturális tárca költségvetésének 20 százalékát e rendezvény támogatásásra fordítottak, mivel Kolozsvárnak szüksége van szellemi és kulturális értékteremtésre. “Ami itt történik, ezen a kis helyen, több mint szimbolikus helyfoglalás, az Ünnepi Könyvét helyet teremt magának Kolozsvár kulturális életében”- fejezte ki reményeit, Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor a megnyitón, forrás: Ünnepi Könyvhét honlapja

A 70 évvel ezelőtt rendezett kiállítás díszvendége, Móricz Zsigmond volt, az idén pedig Csóri Sándor író, költő aki betegség miatt nem jöhetett el, Kántor Lajos által felolvasott üzenetében, mentségül az állt: “Móricz Zsigmond akkor 62 esztendős volt, én pedig ma-holnap hússzal több” .

Az Ünnepi Könyvhét keretén belül, könyvadómányozás történik, melyeket a szorvány magyar iskolákhoz juttatják el.

 Agyagfalvától – Zsombolyáig

A Szentimrei Alapítvány, a Kolozsvári Társaság és a Múvelődés szerkesztősége, ”Magyar nyelvű könyvek Romániában 1918-1945 között” című tárlatot a könyvhét megnyitója előtt két órával mutatták be, a Kolozsvár Társaság székhelyén (Főtér 22). Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapaítvány elnöke elmondta: “A teljesség igénye nélkül mindössze ízelítőt szeretnénk nyújtani a 2011-es Ünnepi Könyvhéten szervezett kiállítással, apró hoozzájárulásként egyetlen jól körülhatárolható terület irodalmi dokumentumaiból, mintegy nyolcadfélezer magyar nyelvű könyvből”

A tárlat a könyvhét ideje alatt tekinthető meg, Paulovics László, Erdélyi Magyar írók című grafikái társaságában.

Kontz Linda

Operáljunk!

Elhúzták a Csárdáskirálynő nótáját ebben az évadban is.

A Kolozsvári Magyar Operában újra rongyos volt az élet, miközben a barométer esőre állt és a jányok még mindig angyalok voltak.

Másodjára adták elő ebben az évadban kolozsvári közönség nagy kedvencét a Kálmán Imre, Csárdáskirálynő című operettjét.

Május 29.-én a szinte telt házat alakító közönség nagy vastapssal jutalmazta a lelkes művészeket.

A hagyományos operaénekesek között szerepelt Galló Ernő, aki hivatása szerint színész. Tehetségével és leleményes improvizációival mindig megnyeri a közönség tetszését.  Szokatlan hajrá füttyel és hatalmas tapssorozattal bíztatták a nézők a nagy móka mestert. Kauchianó Bóni gróf szerepét mintha direkt neki találták volna ki. Sok operaénekes nem vállalja el a bohóc szerepét, mert úgy véli túlságosan derogálja és csonkítja a színészi reputációjukat. Galló alacsony termetével, rugalmasságával és fülig érő mosolyával olyat alakított, hogy a kolozsvári közönség szinte el sem tudná képzelni ezt az operettet a színész alakítása nélkül.

                                       Részlet - Jányok a jányok angyalok

A klasszikus operaénekesek nagyszerű hangja nélkül sem létezett volna a darab, hiszen ők azok akik már hosszú évek óta ugyanebben a szereposztásban szórakoztatják a közönséget.

Marton Melinda, gáláns megjelenésével, tetszetős arroganciájával és egy csipetnyi  cinizmussal alakította Cecilia szerepét.

Részlet -  Hajmási Péter, Hajmási Pál

Fülöp Márton, harsány hangjával játszotta a szerelmes Edwin herceget. Az opera közönsége már tudja, ha szerelmes férfi főszereplőről van szó, az nem lehet más mint Fülöp Márton.

A csárdáskirálynő, azaz Szílvia szerepe általában két énekesnőn áll. A bájos Kele Brigitta és a tehetséges Jordán Éva felváltva játssza a kis orfeum sanzonettet. A mostani előadásban Jordán Éva szerepelt, ez úttal valami hiányzott a kisugárzásából, mert a közönség nem díjazta olyan nagy tapssal mint a vendégszereplő Galló Ernőt, sőt a virágot is a kis színész kapta meg.

Egy a szívem egy a párom...

Bóni párját Pataki Enikő játszotta, aki akár Stázi szerepében sem tagadhatja le, hogy az egész élete az színpadról szól.

Ádám János, Miska szerepében kényelmesen érezte magát, habár igazán nagy sikere a Moravetz Levente és Venczel Péter által rendezett Ali baba és vAgy negyven rabló musicalében volt.

Szeibert István, (Kerekes Ferkó)  és a második felvonásban megjelenő Szabó József, 
(Leopold Mária, Lippert-Weilersheim hercege) szereplései az idősebbek számára azt is sugallták, hogy a két operaénekes, anno még  Bóni és Edwin szerepében alakítottak.  

Mellékszerepekben játszottak: Mányoki László, Sipos László, Veress László, Kovács Ferenc, Popovici Zsófia, Dula Gyöngyi, Molnár János és nem utolsó sorban a Kolozsvári Magyar Opera énekkara és balettcsoporjta.

Az előadás menete zökkenőmentesen haladt. Néha egy-egy kisebb baki becsúszott: Cecilia amikor távozott a színről ott felejtette a táskáját, amit utólag Miska kellett kivigyen. Edwin az egy a szívem egy a párom, helyett egy az élet egy a párom-at énekelt de a közönség figyelme ezen nem akadt meg. Annál inkább szórakoztatta őket Bóni gróf breakdance és akrobata mutatványai.

Részlet - Te rongyos élet 

Ebben az évadban ez volt az utolsó Csárdáskirálynő előadás, a társulat turnéra megy viszont jövőre is lelkesedéssel és szeretettel várja az operettrajongókat az Operaház nagyterme.