2011. május 30., hétfő

Hódítanak a székelyek

Kitenni a székelyzászlót a hét kontinens legmagassabb csúcsaira!

Ez a célja a „Székelyek a magasban” avagy a Cho-Oyu hegymászócsoportnak, akik 2000-ben elhatározták, hogy a nehéz körülmények dacára is kitartanak céljuk mellett. (A kezdetekről bővebben itt.)

Az öt hegymászó: Csibi Márta, Sükös József, Tóásó István, Tulit Zsombor és Szabó Zoltán hosszú ideig készültek a nagy órmok meghódítására. Több edzőtáborban vettek részt, míg végül neki láttak a nagy expedícónak.

Bukarestből indultak Katmanduba, 2011. április. 18-án a Cho Oyu (Türkiz istennő) 8201 méteres magaslat meghódítására. 23.-án már a nepáli-kínai határ felé tartottak, neki egyenesen Tibetnek.
A csapat kényetelen volt akklimatizált túrákon is rész venni, hogy megszokja a kegyetlen időjárást, ilyen volt: a Zhangmu (2500m), Nyalam (3750m), Tingri (4300m) és a Chinese Base Camp (4900m).

Box

Performanszok:  Törökország – Erciyes-csúcs (3917 m), Alpok – Monte Rosa (4634 m); 2001: Alpok – Mont Blanc (4808 m) és Matterhorn (4478 m); 2001: Peru – Huascaran (6768 m); 2002: Kaukázus – Elbrusz (5642 m); 2003: Kirgisztán – Lenin (7134 m); 2004: Alaszka – McKinley (6194 m); 2006: Tátra, Alpok – Matterhorn, Grossglockner, Mount Blanc; 2007: Alpok – Monte Rosa, Dolomitok – Marmolada, Afrika – Kilimandzsáró (5896 m), Mt. Kenya (5199 m), Mt. Meru (4566 m); 2008: Andok – Aconcagua (6962 m), Cuerno Principal (2600 m).

Megvan már hat hegycsúcs, hátra van még egy!

Az expedíció zajlik, de fogy a csapat. Ketten maradtak akik tovább indulhatnak a végső cél fele. 


Május 23-án Tóásó István és Szabó Zoltán hegymászók megérkeztek Katmanduba.
A hegymászóknak nem sikerült elérni a magas hegycsúcsot, május 20-án kegyetlen vihar zúdult rájuk. A Cho-Oyu csúcs fele tartó két székely, 8000 m-en úgy döntött, hogy visszafordul.

Boxok

Sükös József
1964. január 31-én született a Hargita megyében Lövétén. A BBTE Jogi karán végzett, majd Párizsban a Bíróképző Intézetben  folyatta tanulmányait. Csíkszeredában bíróként dolgozot majd, 1997-től ügyvédként tevékenykedik. Tanári szerepet is vállalt, 1999-2006 között a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. 2007-től a Hargita Megyei Ügyvédi kamara dékánja.









Tóásó István
Készülődés a nagy útra
Székelyudvarhelyen született és a Tomcsa Sándor Színház világosítója. A sziklamászást azért kezdte el, mert mindigis nagyon közelinek érezte a sziklás csúcsok varázslatos világát. Egyik legszebb teljesítménye a Cuerno Principalra való felkapaszkodás volt.











Tulit Zsombor
Egy építkezési vállalatot vezetője,  illetve e mellett nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa is. Hegyimentőként is aktívál, szinte harminc éve járja már a hegyeket. Álma mindigis az volt, hogy meghódítsa a hét kontinens legmagassabb ormait. Az expedíció során ötöt már sikerült is maga mögött tudni: Dél-Amerikából az Aconcaguát, Észak-Amerikából a McKinley-t, Európából az Elbruszt és a Mont Blancot, és az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a Mont Vinsont.







Szabó Zoltán
Székelyudvarhelyi Szabó Zoltán, avagy becenevén Kobra, a “Székelyek a magasban” csapat azon tagja, aki a legkezdőbb szinten áll.
Amikor nem sziklát mász akkor vállalkozóként tevkenykedik, eddig a Mont Blancra és az Elbrusztra sikerült eljutnia. Gyalogtúrában szép teljesítményt ért el, amikor 2007-ben Csíksomlyóról gyalog ment el Rómáig. 







Kérdések és hideg pofonok


Veszélyek és akadályok  

-          Köztudott, hogy 8000 méter felett az életkörülmények nem a legangyalibbak, ezért sok hegymászó csak pár percig élvezheti a nagyszerű teljesítményt.
-          Le kell győzni a 350 kilométeres sebességgel száguldó szelet
-          De mégis a legnagyobb akadályt az anyagiak jelentik
-          Az oxigén mennyisége csak harmada a tengerszinten mértnek. A híg levegő hatására a szervezetben láncreakció lép fel és ennek következtében jelentkezik a hegyibetegségnek nevezett akadály.
-          A székelyek szerint az időjáráson kívül, az aktuális politikai helyzet is gondot jelent, ugyanis nehezen kapják meg az engedélyeket a kínai hegymászószövetségtől, a kínai kormánytól. A Nepálból való Tibetbe utazáshoz, szükség van a kínai vízumra és a kínai hegymászócsúcs-engedélyre is egyaránt.


Türkiz istennő szerelmesei




-         Cho Oyut 1954-ben osztrák hegymászók mászták meg először

A CHO OYU NAGYSÁNDORJAI

-          1952-ben az első terepbejárás Edmund Hillary nevéhez fűződik.
-          1954-ben hódítja meg 2 osztrák hegymászó, Joseph Joechler, Herbert Tichy, valamint a nepáli Pasang Dawa Lama.
-          1958-ban a második csúcshódítás egy indiai expedíció nevéhez fűződik, s ekkor jár a csúcson másodszor Pasang Dawa Lama is. Az első haláleset is ebben az évben történik.
-          1959-ben az első nemzetközi női expedíció során négyen halnak meg egy lavina miatt.
-          1964-ben történik a harmadik kísérlet a csúcshódításra, de a német expedíció „sikerességét” máig vitatják. 7400 m-es magasságban, a 4-es táborban végkimerülés miatt ketten életüket vesztik.
-          1978-ban Edi Koblmüller és Alois Furtner osztrák hegymászók a technikailag rendkívül nehéz délkeleti oldalon jutnak fel a csúcsra.
-          1983-ban Reinhold Messner csak a negyedik kísérlete során győzedelmeskedik a csúcs fölött.
-          1985. február 12-én Maciej Barbeka és Maciej Pawlikowski lengyel hegymászók az első „téli” hódítók, s az ő sikerüket 3 nappal később megismétli a szintén lengyel nemzetiségű Andrzej Heinrich és Jerzy Kukuczka.
-          1994-ben az első egyedül végrehajtott csúcshódítás a délnyugati falon Jamanoj Jaszusi nevéhez kapcsolódik. (www.wikipedia.hu)

Hogyan készülnek fel a hegymászók?

FELSZERELÉS SZÉKELY RECEPT SZERINT

-          Kétszemélyes sátrak, közösségi sátor és konyhasátor. Megfelelő élelmiszerek, zöldségek,  szalonna. A többi meg hasonló a többi cégek ruházatához és expedíciós felszereléséhez.
-          Tulit Zsombor, december 21-én egy fagylaltgyár  hűtőházában gyakorolt. Egy éjszakát töltött ott, ahol a felszerelés reziztenciáját tesztelte.
-          A csoport fizikailag és mentálisan is készülnek: szaladnak, úsznak, sítúráznak és gyűjtik az információkat.
 „A fizikai kondíció az egy olyan erős negyven százalék, a többi hatvan úgy is fejben játszódik le: mennyire szeretném ezt megtenni, mennyire akarom.”- meséli a csapat egyik tagja.

Etikai viták

“Ha én túlélem, ő meghal”- Himmer Péter
A hegymászók expedíciói során sokszor ütköznek olyan élet-haláli szituációkba, amelynek vitatása még mindig kérdéses. Van aki nem bírja olyan kitartóan mint a társa és mászás közben meghal. A tars nem adhatja meg neki a végső tiszteletet, hogy leviszi és eltemeti, mert képtelen levinni. Itt mindenkinek a saját életére kell vigyázznia.
„A túlélésnek nincsen etikája.”- mondja H.P. a Hivatás és Etika című előadásában. Legrosszabb esetben életünk végéig magunkkal cípeljük.

Környezetvédők

A hegymászó legfőbb segítsége a serpa. Akinek sokszor nehezebb a feladata mint a hegymászónak. Ő az aki nem csak saját életéért felelős hanem a hegymászójára is oda kell figyeljen.
A serpák szerepe itt nem fejeződik be. Sajnos sokszor rájuk hárul az a feladat, hogy jó környezetvédőkként összegyűjtsék a hegyek csúcsán összegyűlt szemetet.
Május 11-én az 50 éves Apa serpa aki már 21.dik alkalommal kapaszkodott fel a 8848 méteres Monte Everestre,  ő is részt vett a nagy takarító expedícióban.
Nehéz dolguk volt, hiszen a szemetet nagy hótakaró borította, de ennek ellenére is 4 tonna szemetet sikerült eltávolítaniuk a magas hegyről.

A nagy rekordok és a hegymászók erős titka a székelyek szerínt:  
A bizalom,  szeretet és az egymással szembeni tisztelet.




Fotók az expedícióról:
A csapat 2000-ben











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése