Nagykorúsított diáknapok

(Beszámoló a diáknapok kezdetéről és végéről)

A start

Zümmögő vuvuzela, töméntelen mennyiségű sörösdoboz és körülbelül ezerháromszáz diák Törökvágásnál- így indult a 18. KMDSZ Diáknapok, a bemutatkozóval. Időnként egy palesztin kendős bin Laden sétált el a színpad előtt, Darth Vaderből több is volt egyszerre: az aktuálpolitika és a popkultúra gond nélkül megfér akár a klasszikus műveltséggel is az erdő alatt, ha egyszer meg kell győzni a zsűrit. Apropó aktuális és klasszikus, ez a két irányelv a zenék választásában is bőven megmutatkozott. Csak úgy hatszor hallottuk a Mizut, hetvenszer a Barbie Girl-t és az Amenot, futott még az O, Fortuna és a Waka-Waka is, és valamiért a rögbiből ismert ka-mate haka is népszerű lett a diákok között. 

A kolozsvári egyetemista amúgy sem szemérmes, de a 18. szülinapra kitalált kötelező feladat, a felnőtt elemek beépítése csak lovat adott a csapatok alá; teljesen gátlástalanul vonultatták fel a szexuális segédeszközöket, imitálták a félreérthetetlen mozdulatokat. Kimondottan felüdítő volt, amikor a felnőtt tartalom horror formájában, esetleg cigi és alkohol képében jelent meg (bár ez utóbbiak feladattól függetlenül szerepeltek csapatnevekben, logókban, meg persze élőben is).

 

Teljes képzavar

A zsűrinek néha szintén kemény horrort kellett elviselnie, méghozzá testközelből, amikor egyik csapat nagy örömében rájuk akart dobni egy csapattagot, vagy amikor a breaktáncosok nyaktörő mutatványokkal akarták bizonyítani, hogy ők a legjobbak.

Az EndorFin életre keltette a kék madárkát, a diáknapok logóját.

A finish

Vasárnap délben a füstjeleket követve érkeztünk meg a diáknapi majálisra, éppen a Pulzus című játék kezdetére. A próba követelményeiben nem szerepelt a szemérmesség: a lányoknak minél magasabbra kellett tornászniuk fiú csapattársuk pulzusát, akár a jó ízlés határait feszegető praktikákkal is. Szerencsére nagyon extrém próbálkozásokat nem láttunk – az is lehet, hogy a hűvös idő ugyanúgy elvette a kedvet a toplessezéstől, mint az időközben lefújt, amúgy hagyományos iszapbirkózástól és vizespóló-versenytől. 

Ettől nőtt a lányok pulzusa.

Sokan a sárban dagonyáztak, ha nem sikerült a kötélhúzás.

Közben Flintstone-család hasonmásverseny és gulyásos lakodalmi menet is zajlott. Gulyást nem ettünk, ehelyett a Lakodalom van a mi utcánkban nótától csömörlöttünk meg. Láttunk pappal-násznéppel lezavart esküvőt, nótázás helyett inkább a csapatnevet skandáló vonulást is, miközben a zsűri mindenki gulyását megkóstolta és értékelte. 

Ha a tavaly az ősemberektől rettegett az egész Bükk, most szelídebb válfajuk, a kőkorszaki szakiék családja érkezett meg. Ki lábbal hajtható autón, ki csak gyalogosan; a rajzfilmhez hű jelmezben vagy néhány magára vetett ronggyal. 
A sok száz diák a programok lejártával együtt izgulhatott a nyertes csapatnév kimondásakor. Ezúttal azonban nem a Pengék „pengültek” az első helyen, hanem a Smoke’n Gypsies csapata örülhetetett az erdőszéli arany komfettinek és a nyereményeknek. A KMDSZ egy jópofa összegzéssel búcsúzott a diáknapoktól: 18., legjobb, Kolozsvár, május, őrült, éjszaka, nappal, láz, felráz, magáz, megállsz, felállsz, jótállsz... de jó, helló, kihív, áss!, társ, barát, csapat, sírás, Szamos, szerelem, a ló farkánál, a világ, virág, fáradsz, pörgés, alkohol, játék, érték, mérték, telen, nyáron, álom, 27 kredit, nem bánom, KMDSZ, madárka, odabasz, egyévmúlva

Szevasz!

Beáta