Tömeges máglyahalál

II. Eduárd, angol király, walesi látogatása során, 500 helyi bárdot ítélt halálra. A vérengzésre az uralkodó szóvivője szerint,  azért volt szükség, mivel a dalnokok nem voltak hajlandók dicsőíteni az újonnan felszentelt királyukat.

A zsarnok látogatásának célja az új tartomány természeti és társadalmi adottságainak a felmérése volt. A király megelégedéssel nyugtázta, hogy az ország folyói és földjei termékenyek. A nép rossz kedélyállapota azonban felháborította a király, de ekkor még leplezte bosszúságát. Második állomása a vendégeknek, a Montgomery vár volt, ahol a helybéli nemesek terített asztallal várták az uralkodót. A nemesek tántoríthatatlanok maradtak az elhatározásukban, miszerint nem dicsőítik királyukat. A felkért walesi bárdok megtagadva a magasztaló éneklést megsértették a király, aki első felháborodásában, máglyára küldte az összes walesi bárdok.

Az uralkodóház nem nyilatkozott, azonban értesüléseink szerint a királyt tébolyult állapotban szállították kórházba. Helyzete válságos.

Beáta