(Új média) Nukleáris vészhelyzet elhárítás

Borsos Júlia

Tüntetők Németországban

Világszerte atomellenes kampányokat váltott ki a fukusimai szerencsétlenség, a japán politikusok ennek ellenére, s tulajdonképpen ebből kifolyólag nukleáris nagyhatalommá akarnak válni – katonai értelemben is.

Kido Eiichi, egy tekintélyes osakai politológus, a HVG-nek adott interjújában kifejtette, hogy a természeti tragédiasorozat nyomán megerősödött az az álláspont, hogy Japán katonai értelemben is roppant támadható. Szomszédságában egyre erősebbé váló atomhatalmak vannak: Oroszország, Kína és az abszolúte kiszámíthatatlan Észak-Korea. Mindnek van Japánnal valamilyen viszálya, történelmi vagy területi. Sok polgártársamon a bekerítettség és kiszolgáltatottság érzése lett úrrá. Ebben a légkörben a politikusok egyre hangosabban beszélnek arról, hogy a környezetnek nem szabad gyengének látnia bennünket, mert a gyengébe belerúgnak. Változtatni kell, mondják, erősnek kell mutatkozni, sőt, erősnek, elrettentőnek kell is lenni. Ezt szolgálná a fegyverkezés.

Japánban azonban az Alkotmány tiltja a fegyverkezést. A politológus úgy véli, hogy a következő  napokban, hetekben várhatóan nagykoalíciós kormány alakul és kiiktathatja a fegyverkezést kordában tartó cikkelyt. (Az utóbbi hat évtizedben Amerika katonai védelme bíztosította azt, hogy Japán gazdasági és tudományos világhatalommá vált ez a hatalom gyengült Kínához s az  Európai Unióhoz képest.)

Kína és Oroszország közben egyre nagyobb befolyásra tesz szert, egyebek között azért, mert masszívan fegyverkeznek, és egyikük sem áll igazán az önmagában is veszélyes Észak-Korea útjába.

Hivatalosan is megerősítették Japánban, hogy a jövő évtized közepéig a jelenlegi 30 százalékosról 40 százalékosra tornásszák fel a nukleáris energia részarányát az energiaellátásban. A tervezett új nukleáris reaktorok, erőművek felépítésének következtében annyi plutónium keletkezik, ami bőségesen elegendő atombombák előállításához, a hordozóeszközök gyártásához pedig zöld utat jelentene az alkotmány módosítása.

Mindeközben a megengedett határértéknél mintegy százszor nagyobb radioaktivitással rendelkező vizet engednek a Csendes-óceánba. Az erőművet üzemeltető vállalat hétfőn megkezdett és öt napra tervezett műveletére azért van szükség, hogy a megsérült reaktorokban – különösen a kettes számúban – felgyülemlett erősen radioaktív víz kiszivattyúzásához kiürítsék a tartályokat.

Az erőmű körzetében 20 kilométeres sugarú körben betiltották a halászatot. A japán kormány határértékeket vezetett be a radioaktivitás engedélyezett maximumára a kifogott halakban és a zöldségekben - jelentette be egy szóvivő. Illetve több mint 1400 japán iskolában és óvodában végeznek sugárzásmérési teszteket.

A március 11-i földrengésről és szökőárról készített felvételeket itt láthatnak.