2011. június 1., szerda

Csak egy kicsi hiányzott...

Táborozás magaslati éghajlaton

            Nem sikerült a csúcshódítás a székely hegymászóknak. A Székelyek a magasban nevű expedíció tagjai,  Tóásó István, Szabó Zoltán, Tulit Zsombor és Sükös József a Cho-Oju nevű hegycsúcs megmászására készültek.
            A csapat három tagja, Tóásó István, Tulit Zsombor és Sükös József április 19-én érkezett Dohába, a felszereléshez elmaradhatatlanul hozzátartozott a házi kolbász és a szalonna. Még ugyanaznap este, Kathmanduban találkoztak Szabó Zoltánnal, hogy innen közösen folytassák útjukat.
            A hegymászás fontos része az akklimatizáció, ennek köszönhető, hogy az 1-es tábort először május ötödikén érték el, és itt is töltöttek pár napot. 7100 méterre, a 2-es táborba először május 13-án mentek. A szó szerinti csúcstámadás május 17-én kezdődött, sajnos a csapat két tagja, Sükös József és Tulit Zsombor egészségügyi állapota nem engedte meg, hogy tovább menjenek. Ők Kathmanduban kórházi segítséget kaptak. A két megmaradt hegymászó május 19-én ért fel a hármas táborba, 7600 méterre a tengerszint fölé. A következő napon , hajnali 4 órakor indultak a Cho-Oju csúcsára, azonban 8000 méteres magasságon erős viharba keveredtek. Kevés várakozás és tanácskozás után a két székely úgy döntött, visszafordulnak, május 23-ára pedig már megérkeztek Kathmanduba, véget vetve a Cho-Oju 2011 expedíciónak.
Kathmanduban nem érezték magukat egyedül a hegymászók

            Az akciót az is nehezítette, hogy a négy hegymászó oxigénpalackok nélkül indultak a csúcsra, és habár a székely zászlót nem sikerült a Himalájában kitűzni, ez az expedíció sikeresnek mondható. Az adott helyzetben helyes döntést hoztak, és mind a négyen egészségesen hazatértek.
            Az alpinisták mindvégig kapcsolatban voltak a hazai médiával, szinte napi rendszerességgel számoltak be az eseményekről, az Erdély FM-ben interjúkban, illetve a transindexen blogra töltöttek fel megjegyzéseket, fényképeket.
Egy kis útravaló...
...amit a jakok cipelte












A csapat 5 másik alpinistával vágott neki a csúcsnak

Keret:
A türkiz istennő

            A Cho-Oju a Himalája hegylánchoz tartozik, a Mount Everest-től mintegy 20 km-re nyugatra, Nepál és Kína határán. A világ hatodik legmasagabb csúcsa, 8201 m.
A Cho-Oju neve tibeti nyelven annyit jelent, Türki Istennő.

            Először 1952-ben próbálták meghódítani, a Joint Himalayan Committee nevű brit szervezésével. Az akció a Mount Everest meghódítására való felkészülést jelentette. Az Eric Shipton által vezetett csapat azonban 6650 méteren elakadt. 1954-ben osztrák hegymászó, Herbert Tichy és Joseph Jöchler, valamint a nepáli Pasang Dawa Lama másszák meg először. Ez volt az ötödik 8000 méter feletti csúcs, amit meghódítottak, az Annapurna, a Mount Everest, a Nanga Parbat és a K2 után. Pasang Dawa Lama egyébként négy évvel később ismét megmászta a csúcsot, egy indiai expedíció keretén belül, amikor az első halálesetet is elkönyvelhették.
            A Cho-Oju-tól néhány kilométerre található a Nangpa La nevű hágó, ami a fő kereskedelmi útvonal Tibet és Khumbu, Nepál egyik északkeleti régiója között. Többek közt a kereskedelmi forgalomnak is köszönhetően, sokak szerint a Cho-Oju a legkönnyebben megmászható, 8000 méter feletti csúcs.


Székelyek a magasban

            A Székelyek a magasban nevű expedíciósorozatot 2000-ben indította az Alpin Sport Egyesület. Tulit Zsombor elmondása szerint a cél, hogy a világ hét kontinensének legmagasabb csúcsait meghódítsák. Ebből ötöt kipipálhat a sepsiszentgyörgyi vállalkozó, Dél-Amerikából az Aconcaguát, Afrikából a Kilimandzsárót, Észak-Amerikából a McKinley-t, Európából az Elbruszt és a Mont Blancot, és az antarktiszi Mont Vinsont már sikerült megmászni. Neki nem volt teljesen ismeretlen a Cho-Oju, 2009-ben már volt egy kísérlete, akkor a feleségével együtt 7900 méterig jutottak, szintén oxigénpalackok nélkül.
A székelyek
Balról jobbra: Tulit Zsombor, Tóásó István, Szabó Zoltán, Sükös József

„A fő célunk az, hogy emberközelbe hozzuk a magashegyi mászást, hiszen ez bárki számára elérhető, nem kell félistennek születni ahhoz, hogy az ember elmehessen a magas hegyekbe. Kellő támogatással, valami itthoni felkészüléssel ezek mind elérhetőek.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése