Nem minden alkalommal sikerül a hegymászóknak meghódítani a kiszemelt csúcsokat a hegymászóknak, most sem volt másképp a Székelyek a magasban expedíciónál sem, ahol a Cho Oyu-t, a világ hatodik legmagasabb hegycsúcsát próbálta meghódítani négy székelyföldi hegymászó: Tulit Zsombor (Sepsiszentgyörgy), Sükös József (Székelyudvarhely), Toásó István (Székelyudvarhely) és Szabó Zoltán (Székelyudvarhely).
A Székelyek a magasban expedíciósorozat 2000-ben vette kezdetét, az ötlet Tulit Zsombor fejéből pattant ki, ebben talált támogatókra az Alpin Sportegyesületben. Az expedíciósorozat célja, hogy erdélyi magyar hegymászók a hét kontinens hét legmagasabb hegycsúcsára eljutva kitűzzék a székely zászlót.
A csapat vezetője, Tulit Zsombor már öt kontinens legmagasabb csúcsára jutott fel. Aconcagua, Kilimandzsáró, Mount McKinley, Elbrusz és nem utolsósorban az antarktiszi Mount Vinson csúcsokat hódította meg.
 |
| Tulit Zsombor, az expedíció vezetője |
Sükös József, az expedíció másik tagja sem szégyenkezhet, ugyanis a csíkszeredában tevékenykedő ügyvéd az antarktiszi csúcsokat leszámítva 4 kontinens legmagasabb pontján járhatott örömtáncot. A Dél-, és Észak Amerikai mászásairól könyve is jelent meg a Pallas-Akadémia könyvkiadó, Utak, tájak, emberek sorozatának részeként, a Mount McKinley címmel. (az ajánló alatt interjú olvasható a szerzővel a 2010-es Elbrusz csúcs megmászásáról)
 |
| Sükös József |
Szabó Zoltán (Kobra) székelyudvarhelyi vállalkozó, ő eddig a Mont Blancot és az Elbruszt mászta meg, továbbá 2007-ben Csíksomlyótól egészen Rómáig gyalogolt.
 |
| Szabó Zoltán |
Tóásó István a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház világosítója, ő sziklamászóként kezdte, hegymászóként megmászta az Aconcaguát, utána pedig a mellette lévő Cuerno Principalra is feljutott.
 |
| Toásó István |
A mostani megmászásra váró, Kína és Nepál határán meghúzódó Cho Oyu csúcs mindannyiuk számára hatalmas kihívásnak bizonyult úgy mérete, mint a szélsőséges időjárási viszonyok miatt. A 8201 méter magas csúcs közelében, először a Mount Everestet is elsőként meghódító Sir Edmund Hillary hegymászó járt 1952-ben, de hivatalos meghódításának az 1954-es osztrák expedíció számít, amikor három ember jutott fel a csúcsra: Joseph Joechler, Herbert Tichy, valamint a nepáli Pasang Dawa Lama.
 |
| Panoráma az 1-es táborból (a mászók felvétele) |
A székely hegymászók egyik célja, hogy bebizonyítsák, nem hivatásos hegymászók is képesek megmászni a Himaláját, mivel mindegyikük hobbiként űzi ezt az embertpróbáló tevékenységet. Másik célkitűzésük az épségben megmászás és hazakerülés mellett az oxigénpalackok használata nélkül meghódítani a világ hatodik legmagasabb csúcsát.
 |
| Pihenő a 2-es tábor felé menés közben |
A magashegyi mászás során az egyik legfontosabb az akklimatizáció, vagyis az adott körülményekhez való igazodás. Ez úgy történik, hogy a hegymászók folyamatosan szoktatják hozzá szervezetüket a magashegyi életkörülményekhez, mint például a nyomáskülönbség.
Ács Zoltán, magyar hegymászó szerint általában 2400 métertől számítják a magas hegyeket, a hegyi betegség pedig általában 3000 méternél szokott jelentkezni. A nem megfelelő akklimatizációval jelentkezhet a klasszikus hegyi betegség, amelynek angol rövidítése AMS (Acute Mountain Sickness). Tünetei: fejfájás, émelygés, levertség, hányinger. Ezek jelentkezésekor nem ajánlott magasabb régiókba menni. Bizonyos magasságokban pedig agyi-, és tüdőödéma is kialakulhat, ami már az életet is veszélyezteti.
A székelyek így számolnak be az akklimatizációjukról: “Két-három helyiségben is meg fogunk állni, és eltöltünk majd ott egy-két napot, annak függvényében, hogyan akklimatizálódunk. Egyre fennebb és fennebb haladunk majd, sok folyadékot kell fogyasztanunk, és a környező hegyekben teszünk kisebb-nagyobb akklimatizációs túrákat. A csapat néhány tagja él az erre a célra kifejlesztett, a szervezet alkalmazkodását elősegítő gyógyszerrel, ám Zsombornak allergiája miatt meg kelle elégednie a fokhagymával és a napi 4-5 liter folyadékkal.”
 |
| Kilátás a 3-as táborból |
Tulit Zsombornál és Sükös Józsefnél jelentkeztek a hegyibetegség tünetei, ezért úgy döntöttek, hogy nem kísértve a sorsot, feladják a csúcsratörést, hamarabb lejönnek a hegyről. Tulit Zsombor rosszullétre panaszkodott, Sükös Józsefnél pedig tüdőödéma veszélye alakult ki, amiről kiderült, hogy tüdőgyulladás. Ahogy lefelé jöttek, állapotuk egyre jobban javult.
 |
| A napsütötte Hegy |
A két másik mászó Toásó István és Szabó Zoltán május 20.-án tört a csúcsra, azonban erős viharba kerülve kénytelenek voltak visszafordulni és lemondani a csúcsra feljutásról.
Mindezek ellenére az expedíciót olyan szintű sikernek könyvelik el, hogy mindenki épségben megúszta és szerencsésen hazajutott, nem történt tragédia.
Tamás Attila
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése