Hajszálnyira a Cho-Oyu-tól

A sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület segítségével 2000-ben különleges expedíciósorozat vette kezdetét, Tulit Zsombor elindításával. A vállalkozás célja: a hét kontinens hét legmagasabb csúcsára eljutni és kitűzni a székely zászlót. A Himalája egyik legnépszerűbb csúcsa a Cho-Oyu, ami Türkíz istennőt jelent tibetiül, 8201 méter magas. Először 1954-ben hódította meg a csúcsát Joseph Jöchler és Herbert Tichy osztrák hegymászók és Pasang Dawa Lama, nepáli serpa. A köztudatban könnyű nyolcezresként szerepel azóta is.

A Cho Oyu megmászására vállalkozó székely csapat tagjai a sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor, aki építkezési vállalkozó, egy nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa, önkéntes hegyimentő,  Sükös József csíkszeredai ügyvéd, Szabó Zoltán (Kobra) székelyudvarhelyi vállalkozó, és Tóásó István, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház világosítója. A színes egybegyűlteket a hegymászás iránti tisztelet, szeretet és a kihívás lekűzdése iránti szenvedély hajtotta és tartotta össze.

Sükös József

Szabó Zoltán

Tóásó István

Tulit Zsombor

A székelyek az expedíció során folyamatosan tartották a kapcsolatot a külvilággal blogjukon keresztül, és telefonos interjúk segítségével, amit az Erdély FM készített, Kultúrkakaó nevezetű műsorának keretén belül. A hegymászás nehézségeit az Oxigén hiánya, szeszélyes időjárás, zord körülmények, havas, jeges és hideg útvonal jelentette. Felszerelésük nem sokban különbözött a más nemzetiségű mászótársakétól, az egészség és biztonság megtartására lettek beszerezve, gyógyszer helyett azonban fokhagymát fogyasztottak a góbék. A társadalom sem hiányzott nekik, egyedül a család. 

A csapat április 18-án indult Bukarestből, majd Katmanduból a vízum megszerzése után április 27-én megérkezett az alaptáborba, amely 4900 méter magasságban helyezkedett el. Az ezt követő két másik alaptábor után az 1-es táborra május 5-én érkeztek, 6200 méterre. A 2-es tábor (7100 m) és 3-as tábor (7600 m) után végül május 19-én került sor a csúcstámadásra, azonban ez nem volt teljesen sikeres. Székely hegymászóink közül ugyanis cask ketten próbálkoztak a csúccsal, viszont egyiküknek sem sikerült felérni a legmagasabb pontig. 

Tudatos, jól megfontolt döntés alapján 8000 méterről visszafordult Szabó Zoltán, kevéssel magasabbról pedig Tóásó István is túl veszélyesnek ítélte a helyzetet a folytatáshoz. Később kettejük közül Tóásónak bizonyult nehezebbnek elfogadnia a vereséget, elmondása szerint még el kell telnie egy bizonyos időnek az élmény feldolgozásához.

“A történetünk az, hogy a tízfős csoportból négyen maradtunk, egy kanadai és egy lengyel lány és mi ketten székelyek. Május 20-án reggel indultunk el a 3-as táborból, a kanadai lány oxigénnel, mi hárman oxigén nélkül. Neki sikerült feljutnia. Sajnos későn indultunk neki a csúcstámadásnak, 2 helyett 6 óra lett belőle, és mi 8000 méter magasságában vihart kaptunk, vártunk egy órát, gondolkodtunk, és végül viszafordultunk” – mondta el Szabó Zoltán az Erdély FM interjújában. 

A hegymászás nem öngyilkos sport, hanem tudatos, megfontolt és szép. Ezt szem előtt tartva nem lehet melléfogni. A csapat tagjai tisztelettel mászák a hegyet, tudatos döntéseket hozva, megfontoltan. Saját egészségüket mindenekelőtt szem előtt tartva hagyták maguk után a métereket, és nem bánták meg a próbálkozásukat, még ha nem is jártak sikerrel. Hegymászás közben sokszor nehézségekbe ütköztek, nem mindig sikerült elérni a kitűzött napi célt, de leérve a Türkíz istennőről, mindenükig jövőbeli tervei között szerepel hasonló élmények szerzése, egyéb hegyek mászása és más csúcsok célbavétele. Mert a hegy iránti szerelem sosem hal meg. Hajrá székelyek!

Nem teljesen csúcson a Székelyek

Szabó Zoltán, Kobra

„Sajnos későn indultunk neki a csúcstámadásnak, kettő helyett hat óra lett belőle, és mi 8000 méter magasságában vihart kaptunk, vártunk egy órát, gondolkodtunk, és végül visszafordultunk” – mesélte Szabó Zoltán a Székelyek a magasban expedíció egyik tagja.  A 8201 méteres Cho-Oyu csúcstámadásánál voltak kénytelenek visszafordulni a hegymászók: „A történetünk az, hogy a tízfős csoportból négyen maradtunk, egy kanadai és egy lengyel lány és mi ketten székelyek. Május 20-án reggel indultunk el a 3-as táborból, a kanadai lány oxigénnel, mi hárman oxigén nélkül. Neki sikerült feljutnia.” – tette hozzá Szabó. A csapat tagjai mégis sikerként könyvelték el, hogy együtt, mindannyian épen, egészségesen térhettek haza, a május 23-án véget érő expedícióról. Fáj ugyan, hogy a csúcsig hiányzó, száznál alig több utolsó métereket nem sikerült megtenniük, mégis helyesnek ítélik – utólag is – , hogy felelőtlenül nem sodorták veszélybe önmaguk és társaik életét. Bölcs dolognak tartják, hogy oxigénpalack nélkül, a váratlanul rendkívül kedvezőtlenre fordult időjárásban nem kísértették a lehetetlent.

Sükös József, egyetlen nem-udvarhelyi Sepsiszentgyörgyről

Magashegy nehézségei

Miért kellett visszafordulniuk, amikor már szinte ott voltak? A magashegyi hegymászás speciális módszereket igényel: ingázás, csapatmunka, különleges felszerelés. Ez a sport nem csak abban különbözik a túrázástól, az alacsonyabb csúcsok meghódításától, a trekkingtől, hogy magasabban van az ember. A magasság növekedése 5-7000 méter felett ugyanis minőségileg változtat a mászás stílusán. Ennek egyik oka a távolság. A magasság gátja a technikai civilizáció terjedésének, az úton megközelíthető települések távol esnek. Rövid túrát tehát nem lehet tenni a hegyhez, hiszen már maga az oda-vissza út heteket vehet igénybe. A hosszabb túrákhoz viszont több felszerelésre, sok élelemre, kommunikációs eszközökre van szükség. Három-négy főnél ez a felszerelés mennyiség, a hegymászó eszközöket is beleszámítva akár négyszáz kilogramm is lehet. Ebből kifolyólag tartanak a hegymászókkal a teherhordók, akik csak a felszerelés mozgatása céljából vannak jelen.

Tóásó István a színházban dolgozik

Tulit Zsombor, az expedíció kezdeményezője

Oxigénhiány és hegyibetegség

A jellegzetes magashegyi stílus kialakításában a távolságnál is jelentősebb hatása van azonban a magasság okozta oxigénhiánynak. Egy átlagos fizikai állapotú, tengerszint körüli magasságon élő ember 2-3000 méterre érve találkozik először az oxigénhiány tüneteivel, a fejfájással, bágyadtsággal, fáradékonysággal. Pedig ebben a magasságban a tengerszinti oxigénmennyiségnek még csak az egynegyede hiányzik. 5500 méteren már komoly az infláció: egy levegővétellel a lenti oxigén feléhez juthat a hegymászó, 8000 felett pedig egy a levegővétel már csak a harmadát éri. Az oxigén hiánya megterheli az egész szervezetet, a szívet, az izmokat is. Ehhez hozzá lehet szokni, ha rövid ideig oxigénhiányos helyeken tartózkodunk. Ekkor a hegyibetegségnek nevezett állapot is előállhat. Tünetei a fejfájás, hányinger, szédülés, fáradékonyság, szapora légzés.

Ismét együtt a csapat

Székelyek a magasban expedíció

A 2000-ben indult „Székelyek a magasban” expedíciósorozat célja, hogy az erdélyi alpinisták a hét kontinens hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót. A kezdeményezést a Kovászna megyei Alpin Sport Egyesület indította. „A fő célunk az, hogy emberközelbe hozzuk a magashegyi mászást, hiszen ez bárki számára elérhető, nem kell félistennek születni ahhoz, hogy az ember elmehessen a magas hegyekbe. Kellő támogatással, valami itthoni felkészüléssel ezek mind elérhetőek” – mondta Tulit Zsombor, alpinista, az egyesület vezetője.

Több csúcsra kitűzték már a székelyek lobogóját

A „Székelyek a magasban” expedíció eddigi hódításai:

2000: Törökország – Erciyes-csúcs (3917 m), Alpok – Monte Rosa (4634 m)

2001: Alpok – Mont Blanc (4808 m) és Matterhorn (4478 m); 2001: Peru – Huascaran (6768 m)

2002: Kaukázus – Elbrusz (5642 m)

2003: Kirgisztán – Lenin (7134 m)

2004: Alaszka – McKinley (6194 m)

2006: Tátra, Alpok – Matterhorn, Grossglockner, Mount Blanc

2007: Alpok – Monte Rosa, Dolomitok – Marmolada, Afrika – Kilimandzsáró (5896 m), Mt. Kenya (5199 m), Mt. Meru (4566 m)

2008: Andok – Aconcagua (6962 m), Cuerno Principal (2600 m)

2009: Antarktisz – Mt. Vinson (4897 m)

Mihály Noémi Katalin

Kolozsvári Magyar Napok, másodjára is

Idén is megszervezi a Kolozsvári Magyar Napokat az EMNT és az RMDSZ, akikkel több civil szervezet is együtt működik. Emellett, csakúgy mint tavaly, a KMDSZ is kiveszi részét a szervezésből. Ez utóbbi a sportrendezvényekért lesz felelős és az önkénteseket igazítja majd útba.

A rendezvény mai sajtótájékoztatóján Gergely Balázs szervező, az EMNT alelnöke elárulta, az augusztus 15. és 21. között zajló rendezvényorozat fénypontjaként az utolsó napon a 100 Tagú Cigányzenekar lép majd fel. Ezen kívül természetesen minden nap lesznek majd koncertek a főtéren, ahol a sör- és miccs árusítása idén sem engedélyezett.

Budapesten is átsöpört a Roxette

Hosszú szünet után ismét Budapesten játszott a neves svéd duó, a Roxette. Az énekesnő, Marie Fredricksson betegsége és a kihagyás egyáltalán nem érződött a zenekar teljesítményén, június elsején 12000 ember tombolta végig a több mint két órás slágerkavalkádot, melynek a Papp László Sportaréna adott otthont.

A koncert előtti bemelegítésről Tolvai Renáta, a 2010-es Megasztár győztes volt hivatott gondoskodni, bár a közönség érdeklődését és szimpátiáját nem sikerült felkeltenie feldolgozásokat tartalmazó műsorával. Miután a magyar zeneipar legújabb üdvöskéje leszállt a színpadról, kis átszerelés következett, utána pedig a Roxette lépett a közönség elé. A zenekar minden előzetes várakozást felülmúlt, bulival, régi kedvencekkel, újdonságokkal és intim akusztikus pillanatokkal tette emlékezetessé az estét.

A koncert végén a közönség szűnni nem akaró tapsviharral kétszer is visszacsalta a Roxettet, akik ezt még négy dallal hálálták meg. A felejthetetlen koncertélmény után nem marad más hátra, minthogy abban reménykedjünk: lesz még alkalmunk jegyet váltani koncertjeikre.

Szoborral hódolnak Puskás Ferenc előtt Athénban

Novemberben emelnek szobrot az athéniak Puskás Ferencnek, az Aranycsapat legendás tagjának, aki 1970 és 1974 között volt a görög Panathinaikosz csapat edzője. Ez idő alatt két bajnoki címet is szerzett a fővárosi együttesnek.

A szobrot az Aposztolosz Nikolaidisz Stadion közvetlen környezetében állítják majd fel. Az ötlet gazdái a Panathinaikosz klub és az athéni magyar nagykövetség voltak, a kivitelezéshez pedig a görög főváros önkármányzata is hozzájárul.

1971. június 2-án ünnepelte legnagyobb sikerét a Puskás Ferenc által irányított Panathinaikosz csapat, amikor a londoni Wembley Stadionban az Ajax Amsterdammal játszott Bajnokcsapatok Európa Kupája-döntőt. A játékot ugyan elvesztette, miután az eredmény 2-0 lett, de így is sikerült történelmet írnia.

Kevesebb fizetésért dolgoznak a rendőrök

Június elsejétől 700-ról 150 lejre csökkentik a rendfenntartók étkezési juttatását Traian Igaş belügyminiszter elrendelése nyomán. A szakszervezetek támadják a kormányrendeletet, szerintük ugyanis szabálytalan, miután áthágja a munkatörvénykönyv előírásait. Iulian Surgiu, a Rendőrök Országos Szakszervezetének elnöke az üggyel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: "530 lejjel csökkentették a rendőrök bérét, tehát 1000 lejnél kisebb fizetést fognak kapni. Ez a rendelet teljesen illegális. Ha nem gondolják újra a rendeletet, jövő héttől nagy méretű megmozdulásokra lehet számítani."

Emellett a múlt hét folyamán egyébb módosításokat is bevezettek a rendőröket illetően, miszerint a rendőröket ezentúl belügyminisztériumi rendelet alapján is el lehet majd bocsátani.

Szigorú büntetések a könnyű drogok piacán

Törvénytervezetet dolgozott ki a Boc-kabinet az etnobotanikus szerek forgalmazását illetően, melyet sürgősségi eljárással a hónap végéig fogadnának el. Ennek alapján szigorú büntetéseket rónának ki azokra, akik illegálisan könnyű drogokat értékesítenek: 2-től 8 évig terjedő börtönbüntetést javasolnak azoknak, akik illegálisan értékesítik a könnyű drogokat. A szankció súlyosbodna abban az esetben, ha a vásárló rosszúl lenne és kórházba kerülne a terméktől, ekkor ugyanis a forgalmazót akár 12 évre is szabadságvesztésre ítélnék. Halált okozó szerfogyasztás esetén a büntetés ugyancsak súlyosbodna.

A törvénytervezet az etnobotanikus szereket forgalmazó üzletek bezárására és a könnyű drogok piacról való kivonására is lehetőséget ad- mondta el Emil Boc miniszterelnök.

2011 is a TIFF éve

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál idén június 3. és 12. között zajlik Kolozsváron.

A tizedik kiadásban kissé felborul az eddigi forgatókönyv, idén újdonságnak számít ugyanis, hogy színházi előadások és képzőművészeti kiállítások is a rendezvény részét alkotják majd. A Kolozsvári Állami Magyar Színház is vendégül lát néhány előadást.

A fesztivál igazgatója elmondta, idén minden filmet megfelelő hang- és képminőséggel fognak tudni levetíteni. Ezt, tudniillik, az elmúlt években egyszer sem sikerült megvalósítani. Az ujítások sora itt nem ér véget: a Román Kulturális Intézet által felajánlott fődíj összege növekedett a tavalyihoz képest, így ez 15 ezer euró, a legjobb rendezőnek járó díj pedig ötezer euró.

A tizedik TIFF költségvetése körülbelül 1,8 millió euró.