Vérszívók és farkasok győzelme az idei MTV Music Awards díjátadón

    Csillogás, lélegzetelállító ruhák, sztárkavalkád és poénzuhatag volt jellemző az idei, június 5-én, vasárnap Kaliforniában megrendezett MTV Music Awards gálájára. A piros szőnyeget ellepték a hírességek, az ott tolongó rajongók pedig azt sem tudták, merre kapkodják a fejüket.

    Érdemes tudni, hogy az MTV Movie Awards trófeáit nem a szakma, hanem a nézők – azaz elsősorban a tini korosztály – ítélik oda online szavazással, ennek megfelelően a hangulat is sokkal felszabadultabb, mint például egy Oscar díjátadón.
A műsorvezető szerepét Jason Sudeikis töltötte be, aki a Saturday Night Live csapatának szerves része immár 2004 óta. Ezért sem lepett meg (túlságosan) senkit amikor a „Másnaposok 2”-ből válogatott humoros jelenetekkel indította a műsort.

Forrás: www.mtv.com

     Ebben az évben  is a Napfogyatkozás tarolt, ami azt jelenti, hogy alkotói három éven át egyhuzamban vezették a népszerűségi listát. A Twilight saga harmadik része öt szobrocskával lett gazdagabb, a Legjobb film, a Legjobb férfi alakítás, a Legjobb női alakítás, a Legjobb csók és a Legjobb harc kategóriákban gyűjtött be díjakat. Mindez pedig keveseket lephetett meg, hiszen a gála promó videóiban is a "vámpír", a "farkas", valamint a két tűz között álló hősszerelmes lány kapták a főszerepet. Egyértelmű tehát, hogy velük lehetett a legsikeresebb reklámot készíteni az eseményről, ők voltak már jó előre az est sztárjai.

     Emma Stone sem maradt arany popcorn díj nélkül, ő a Legjobb vígjátékbeli alakítás kategóriájában jeleskedett, a Legjobb gonosz pedig Tom Felton lett, Harry Potter és a Halál ereklyéi első részéből.
     A már ismert filmjelenetek vetítése után következett a meglepetés a nézők számára, először láthattak ugyanis részleteket a Harry Potter befejező részéből, a Twilight saga mindent lezáró, utolsó epizódjából és Steven Spielberg  "Super 8" című legújabb mesterműjéből is.

A gálán a tinisztárok mellett a szakma tapasztaltabbjai is szép számban vettek részt: Jim Carrey, Patrick Dempsey, Cameron Diaz, Emma Stone, és a filmek világába szőke jogászhallgatóként berobbant Reese Witherspoon is, aki elnyerte az Életmű díjat (Generation Award).

Forrás: Red Lemon Media

 

 A 2011-es MTV Movie Awards győztesei, kategóriánként összegyűjtve a következők:

Legjobb film
Alkonyat – Napfogyatkozás

Legjobb női főszereplő
Kristen Stewart – Alkonyat – Napfogyatkozás
Legjobb férfi főszereplő
Taylor Lautner – Alkonyat – Napfogyatkozás
Legátütőbb alakítás
Chloe Moretz – Ha/Ver
Legjobb harc
Robert Pattinson vs. Bryce Dallas Howard és Xavier Samuel – Alkonyat – Napfogyatkozás
Legjobb csók
Kristen Stewart és Robert Pattinson
Legjobb gonosz
Tom Felton – Harry Potter
Legdöbbenetesebb pillanat
Justin Bieber – Never Say Never
Legjobb “Badass” főszereplő
Chloe Moretz – HA/VER
Legrémisztőbb alakítás
Ellen Page – Eredet
A legjobb “A” listás filmre utalás
Alexys Nycole Sanchez – “I want to get chocolate wasted!” – Nagyfiúk
Legjobb vígjáték alakítás
Emma Stone – Könnyű nőcske

     Összességében az idei MTV Movie Awards gálája jobb hangulatban és poénosabban telt, mint eddig valaha: Lehet, hogy épp ezért nem csak a nézők, de a sztárok is kíváncsian és türelmetlenül várhatják már a 2012-es díjosztást.

Székely szalonna a Himaláján

A Székelyek a magasban expedíciósorozat tagjai újabb kalandra indultak, ezúttal  a Himalájában található Cho-Oyu csúcs volt a cél, amely 8 201 méteres magasságával, a hatodik legmagasabb hegy a világon.

 

Sajnálatos módon egyetlen székely sem jutott fel a csúcsig, ám elégedettek döntéseikkel és sikerként könyvelik el az expedíciót, hiszen magasabbra jutottak, mint eddig bármikor, valamint mindnyájan épségben leértek. Tulit Zsombor és Sükös József egészségi állapotuk miatt nem indulhattak a csúcs ellen, így a csúcstámadásra már csak ketten maradtak, az időjárási viszonyok viszont nekik is útjukba álltak, és 8000 méteres magaságból visszafordulásra kényszerültek.

„A történetünk az, hogy a tízfős csoportból négyen maradtunk, egy kanadai és egy lengyel lány és mi ketten székelyek. Május 20-án reggel indultunk el a 3-as táborból, a kanadai lány oxigénnel, mi hárman oxigén nélkül. Neki sikerült feljutnia. Sajnos későn indultunk neki a csúcstámadásnak, 2 helyett 6 óra lett belőle, és mi 8000 méter magasságában vihart kaptunk, vártunk egy órát, gondolkodtunk, és végül visszafordultunk” – számolt be Szabó Zoltán az Erdély FM-nek.

Kik is ezek a székelyek?

 A Székelyek a magasban expedíciósorozat 2000-ben indult Tulit Zsombor kezdeményezésére, a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szervezésében. Elsődleges céljuk, hogy erdélyi alpinisták a hét kontinens, hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót, ebből öt már megvolt. A mostani expedíció lényege pedig, hogy bizonyítsák, a nem hivatalos hegymászók is képesek megmászni a Himaláját.

„A fő célunk az, hogy emberközelbe hozzuk a magashegyi mászást, hiszen ez bárki számára elérhető, nem kell félistennek születni ahhoz, hogy az ember elmehessen a magas hegyekbe. Kellő támogatással, valamint itthoni felkészüléssel ezek mind elérhetőek.” – mondta el Tulit Zsombor.

A Székelyek a magasban expedíció eddigi teljesítményei
2000	Törökország – Erciyes-csúcs Alpok – Monte Rosa	3917 m 4634 m
2001	Alpok – Mont Blanc               Matterhorn Peru – Huascaran	4808 m 4478 m 6768 m
2002	Kaukázus – Elbrusz	5642 m
2003	Kirgisztán – Lenin	7134 m
2004	Alaszka – McKinley	6194 m
2006	Kárpátok – Tátra Alpok – Matterhorn               Grossglockner               Mount Blanc	2655 m 4478 m 3798m 4808 m
2007	Alpok – Monte Rosa Dolomitok – Marmolada Afrika – Kilimandzsáró               Mt. Kenya               Mt. Meru	4634 m 3343 m 5896 m 5199 m 4566 m
2008	Andok – Aconcagua                Cuerno Principal	6962 m 2600 m
2009	Antarktisz – Mt. Vinson	4897 m

A Cho-Oyu 2011 expedíció tagjai, az expedíciósorozat kezdeményezője, a sepsiszentgyögyi Tulit Zsombor, aki már 30 éve járja a hegyeket. Célja, hogy mind a hét kontinens legmagasabb csúcsára feljusson, ezekből ötöt már kipipálhat. 2009-ben már próbálkozott a Cho-Oyu megmászásával, akkor a feleségével indult útnak, de 7900 méterről vissza kellett forduljon.

A második tag a csíkszeredai Sükös József, aki amikor éppen nem hegyet mászik ügyvédként keresi kenyerét, és eddig négy kontinens legmagasabb csúcsát sikerült meghódítania.

A harmadik alpinista a székelyudvarhelyi vállalkozó, Szabó Zoltán, ő eddig a Mont Blancot és az Elbruszt mászta meg, valamint 2007-ben elgyalogolt Csíksomlyótól Rómáig.

A Cho-Oyu mászó székelyek negyedik tagja Tóásó István szintén Székelyudvarhelyről származik, ő hivatalosan színházi világosító és sziklamászóként kezdte hegyekhez kapcsolódó karrierjét.

A négy erdélyi alpinista mellett persze mások is vannak még az expedícióban, hat különböző nemzetiségű hegymászó, illetve az elmaradhatatlan serpák.  

Hogyan zajlik egy ilyen mászás?

KERET Cho-Oyu: a Himalájában található 8 201 m magas csúcs, amelynek megnevezése tibeti nyelven Türkiz istennőt jelent. A Kína és Nepál határán fekvő csúcsot először 1954-ben sikerült meghódítani egy osztrák hegymászó csoportnak. A nyolcezres csúcsok közül a Cho-Oyu bír a legkisebb elhalálozási aránnyal, így a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket. Persze azért ez sem egy könnyed séta, egy 2006-os felmérés alapján 39-en haltak meg mászás közben.

 Ahogyan Tulit is elmondta a hegymászás az egyszerű emberek számára is elérhető, egy magashegyi hegymászó túra viszont megkövetel egy bizonyos szintű fizikai kondíciót, valamint komoly felkészülést és felszerelést is igényel. Egyik legfontosabb része az akklimatizációs folyamat, amely elengedhetetlen, hiszen a mászóknak hozzá kell szokniuk az ottani magasságokhoz és az ezzel járó oxigénhiányhoz. 

Éppen ezért székely alpinistáink is lassan haladtak előre, körülbelül egy hetesre tervezték az utat Katmandúból az alaptáborig és több helyen is megálltak egy-két napra, valamint 4-5 órás kisebb túrákat tettek. Az akklimatizáció miatt szükséges az állandó visszafordulás is, nem lehet ugyanis egyből a csúcsra menni, ha elértek egy tábort, ott töltenek egy éjszakát majd visszamásznak. A folyamatot segíti még a rengeteg zöldség és folyadék fogyasztás, napi 4-6 liter, illetve vannak akik az alkalmazkodást elősegítő gyógyszereket is szednek, ám Tulit Zsombor esetében ez a lehetőség allergiája miatt szóba sem jöhetett.

Az akklimatizációs folyamat esetleges sikertelensége mellett, még számtalan más tényező is befolyásolhatja az expedíció sikerét, az egyik leglényegesebb talán az időjárás, amelyre nincs megoldás, nem lehet irányítani, a Cho-Oyu 2011 expedíció végét is a vihar okozta.

 Az ilyen jellegű expedíció természetesen komoly felszerelést is igényel, nem lehet hagyományos bakancsban és télikabátban 8000 méterre mászni.

 

A Cho-Oyu expedíción résztvevő alpinisták csomagjai fejenként körülbelül 80-100 kg-ot nyomtak, amelyeket az előretolt alaptáborig jakok szállítottak. Nem csoda, hogy az ilyen expedíciókon külön emberek vannak, akik csak a csomagokkal foglalkoznak. A hegymászók magukkal csak egy napi élelmet és az elengedhetetlen eszközöket viszik.

A székely csapat és a nyugati alpinisták felszerelését illetően nincs nagy különbség, mindenki hasonló cégek ruházatát, felszerelését hordja, a különbség csak annyi, hogy a nyugatiaknak nincs székely zászlójuk és hazai szalonnájuk.

 A pihenő pontok legfontosabbja az alaptábor, ahol a legtöbb időd töltik a hegymászók. Az alaptáborban van lerakva a felszerelés, itt található külön közösségi sátor és konyhasátor, ahol az étkezések zajlanak, illetve kikapcsolódni és ismerkedni lehet a csapat többi tagjával, ami egyáltalán nem árt, hiszen a hegyen csak egymásra számíthatnak.

AZ ÍRÓ LÁTOGATÁSA

"Nem vagyok irodalmár, csak szeretek írni"

Teltházzal szemben ül a terem hidegében, szorosra zárt szája, szűk vágású szeme beszédesebb minden mondatnál. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője töri meg a hallgatást, elmondása szerint ürügyet keres az újabb Bodor Ádám-estre. Nincsen nehéz dolga: a szerző elsősorban törzsgyökeres kolozsvári, Magyarországra való kitelepüléséig itt élt, nemrég töltötte be hetvenötödik életévét, továbbá a közelmúltban jelent meg három könyve románra lefordítva. Aztán meg ott van a frissen megkapott kitüntetés, az Artisjus-díj. Az est mindezek ellenére a legújabb Bodor-kötetről, az Utolsó szénégetőkről szól.

Régi történeteket tartalmaz e könyv, melyeket Bodor Ádám a kitelepülését megelőző években írt az Utunk számára heti rendszerességgel; ezek a tárcák, novellák jelentették az egyetlen jövedelmi forrását a kommunista rezsim által meglehetősen rossz szemmel nézett írónak. Hogy kötetbe gyűjtve miért nem jelentek meg akkor? Mert közbejött a kitelepülés, a szerző pedig saját bevallása szerint megfeledkezett róluk, és egészen addig eszébe sem jutottak, míg Molnár Vilmos, a Székelyföld folyóirat szerkesztője egybegyűjtve át nem nyújtotta őket pár évvel ezelőtt. Ezt követően teljesen önálló életbe kezdtek ezek a szövegek: először újraközölte őket az Élet és Irodalom, majd a Magvető Kiadó gondozásában egybegyűjtve is megjelentek.

– Nem sok munkát adtam a szerkesztőknek, én válogattam, javítgattam az írásokat – felelte Bodor Ádám Balázs Imre József azon kérdésére, hogy milyen elv szerint szelektált azon írások között, melyeket az Utolsó szénégetőkbe szánt.

Aztán személyesebb kérdések következtek: Balázs Imre József arról faggatta Bodort, hogy hogyan fogadta Magyarország a határon túlról érkezőket, amikor ő áttelepült. A szűkszavúságáról ismert szerző csak annyit felelt a kérdésre: leereszkedéssel, mely alig akar kikopni az anyaországi gondolkodásból. Emellett sok évnek kellett eltelnie, míg odakint is elismerték a munkásságát, ezzel is beigazolva annak az ellenétét, hogy a magyar irodalom egységes. És ebbe hiába próbál meg egy határon túlról származó szerző otthonmaradt pályatársait ajánlva beleszólni, mert csak süket fülekre talál.

– Ahhoz mit szólsz, hogy sok fiatal prózaírónál tagadhatatlanul fellelhető a hatásod? – kérdezett tovább Balázs Imre József.

– Tudomást veszek a jelenségről, de nem én vagyok arra hivatott, hogy erről érdemben nyilatkozzam – felelte Bodor. – Különben sem szeretek az irodalomról beszélgetni, nem vagyok irodalmár, csak szeretek írni.

– Ezek szerint szerettél volna valami más lenni?

– Sajnos az a típusú ember vagyok, aki végképp alkalmatlan minden hasznos tevékenységre, ezért elmentem írónak. Szerettem volna meteorológus lenni, de az nem csak annyiból áll, hogy az ember nézi a felhőket.

Ezt követően Balázs Imre József kitért egy készülő antológiára, amely erdélyi írók írásait fogja tartalmazni. A szövegek közös szervező elve, hogy egytől-egyig az Állomás, éjszaka című Bodor-karcolat továbbírásai. Ennek kapcsán a meghívott elmondta: ő nem tudná folytatni a saját történetét, de biztos benne, hogy másnak ez sikerülhet.

– Több írásodat, például az Utolsó szénégetők tárcáit és Az érsek látogatását is határidőre írtad. Jó múzsa a határidő? – folytatta Balázs Imre József.

– Gyakran fogalmam sem volt, hogyan fog végződni a történet, sőt, arról sem, hogy miről írjak – felelte Bodor Ádám. – Megtörtént, hogy estefelé kihívtak a barátaim egy italra, én meg csak gubbasztottam az írógép előtt, és erőlködtem. Ezért van az, hogy vannak írásaim, melyek teljesen idegenek számomra, ilyen például a Megérkezés északra című novellám.

Bodor még hozzáfűzte, hogy az Érsek látogatásával kapcsolatosan (melyet rendelésre írt) már a leadáskor hiányérzete volt. A Sinistra körzetet viszont – mivel hosszasan és alaposan dolgozott rajta – legalább tízszer olvasta.

– Ez a kedvenc olvasmányom – mondta.

(A Bodor Ádámmal készült interjú itt, a szerző digitalizált műveit pedig ez alatt a link alatt érhetők el)

P. L.