Vérszívók és farkasok győzelme az idei MTV Music Awards díjátadón

    Csillogás, lélegzetelállító ruhák, sztárkavalkád és poénzuhatag volt jellemző az idei, június 5-én, vasárnap Kaliforniában megrendezett MTV Music Awards gálájára. A piros szőnyeget ellepték a hírességek, az ott tolongó rajongók pedig azt sem tudták, merre kapkodják a fejüket.

    Érdemes tudni, hogy az MTV Movie Awards trófeáit nem a szakma, hanem a nézők – azaz elsősorban a tini korosztály – ítélik oda online szavazással, ennek megfelelően a hangulat is sokkal felszabadultabb, mint például egy Oscar díjátadón.
A műsorvezető szerepét Jason Sudeikis töltötte be, aki a Saturday Night Live csapatának szerves része immár 2004 óta. Ezért sem lepett meg (túlságosan) senkit amikor a „Másnaposok 2”-ből válogatott humoros jelenetekkel indította a műsort.

Forrás: www.mtv.com

     Ebben az évben  is a Napfogyatkozás tarolt, ami azt jelenti, hogy alkotói három éven át egyhuzamban vezették a népszerűségi listát. A Twilight saga harmadik része öt szobrocskával lett gazdagabb, a Legjobb film, a Legjobb férfi alakítás, a Legjobb női alakítás, a Legjobb csók és a Legjobb harc kategóriákban gyűjtött be díjakat. Mindez pedig keveseket lephetett meg, hiszen a gála promó videóiban is a "vámpír", a "farkas", valamint a két tűz között álló hősszerelmes lány kapták a főszerepet. Egyértelmű tehát, hogy velük lehetett a legsikeresebb reklámot készíteni az eseményről, ők voltak már jó előre az est sztárjai.

     Emma Stone sem maradt arany popcorn díj nélkül, ő a Legjobb vígjátékbeli alakítás kategóriájában jeleskedett, a Legjobb gonosz pedig Tom Felton lett, Harry Potter és a Halál ereklyéi első részéből.
     A már ismert filmjelenetek vetítése után következett a meglepetés a nézők számára, először láthattak ugyanis részleteket a Harry Potter befejező részéből, a Twilight saga mindent lezáró, utolsó epizódjából és Steven Spielberg  "Super 8" című legújabb mesterműjéből is.

A gálán a tinisztárok mellett a szakma tapasztaltabbjai is szép számban vettek részt: Jim Carrey, Patrick Dempsey, Cameron Diaz, Emma Stone, és a filmek világába szőke jogászhallgatóként berobbant Reese Witherspoon is, aki elnyerte az Életmű díjat (Generation Award).

Forrás: Red Lemon Media

 

 A 2011-es MTV Movie Awards győztesei, kategóriánként összegyűjtve a következők:

Legjobb film
Alkonyat – Napfogyatkozás

Legjobb női főszereplő
Kristen Stewart – Alkonyat – Napfogyatkozás
Legjobb férfi főszereplő
Taylor Lautner – Alkonyat – Napfogyatkozás
Legátütőbb alakítás
Chloe Moretz – Ha/Ver
Legjobb harc
Robert Pattinson vs. Bryce Dallas Howard és Xavier Samuel – Alkonyat – Napfogyatkozás
Legjobb csók
Kristen Stewart és Robert Pattinson
Legjobb gonosz
Tom Felton – Harry Potter
Legdöbbenetesebb pillanat
Justin Bieber – Never Say Never
Legjobb “Badass” főszereplő
Chloe Moretz – HA/VER
Legrémisztőbb alakítás
Ellen Page – Eredet
A legjobb “A” listás filmre utalás
Alexys Nycole Sanchez – “I want to get chocolate wasted!” – Nagyfiúk
Legjobb vígjáték alakítás
Emma Stone – Könnyű nőcske

     Összességében az idei MTV Movie Awards gálája jobb hangulatban és poénosabban telt, mint eddig valaha: Lehet, hogy épp ezért nem csak a nézők, de a sztárok is kíváncsian és türelmetlenül várhatják már a 2012-es díjosztást.

Hajszálnyira a Cho-Oyu-tól

A sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület segítségével 2000-ben különleges expedíciósorozat vette kezdetét, Tulit Zsombor elindításával. A vállalkozás célja: a hét kontinens hét legmagasabb csúcsára eljutni és kitűzni a székely zászlót. A Himalája egyik legnépszerűbb csúcsa a Cho-Oyu, ami Türkíz istennőt jelent tibetiül, 8201 méter magas. Először 1954-ben hódította meg a csúcsát Joseph Jöchler és Herbert Tichy osztrák hegymászók és Pasang Dawa Lama, nepáli serpa. A köztudatban könnyű nyolcezresként szerepel azóta is.

A Cho Oyu megmászására vállalkozó székely csapat tagjai a sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor, aki építkezési vállalkozó, egy nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa, önkéntes hegyimentő,  Sükös József csíkszeredai ügyvéd, Szabó Zoltán (Kobra) székelyudvarhelyi vállalkozó, és Tóásó István, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház világosítója. A színes egybegyűlteket a hegymászás iránti tisztelet, szeretet és a kihívás lekűzdése iránti szenvedély hajtotta és tartotta össze.

Sükös József

Szabó Zoltán

Tóásó István

Tulit Zsombor

A székelyek az expedíció során folyamatosan tartották a kapcsolatot a külvilággal blogjukon keresztül, és telefonos interjúk segítségével, amit az Erdély FM készített, Kultúrkakaó nevezetű műsorának keretén belül. A hegymászás nehézségeit az Oxigén hiánya, szeszélyes időjárás, zord körülmények, havas, jeges és hideg útvonal jelentette. Felszerelésük nem sokban különbözött a más nemzetiségű mászótársakétól, az egészség és biztonság megtartására lettek beszerezve, gyógyszer helyett azonban fokhagymát fogyasztottak a góbék. A társadalom sem hiányzott nekik, egyedül a család. 

A csapat április 18-án indult Bukarestből, majd Katmanduból a vízum megszerzése után április 27-én megérkezett az alaptáborba, amely 4900 méter magasságban helyezkedett el. Az ezt követő két másik alaptábor után az 1-es táborra május 5-én érkeztek, 6200 méterre. A 2-es tábor (7100 m) és 3-as tábor (7600 m) után végül május 19-én került sor a csúcstámadásra, azonban ez nem volt teljesen sikeres. Székely hegymászóink közül ugyanis cask ketten próbálkoztak a csúccsal, viszont egyiküknek sem sikerült felérni a legmagasabb pontig. 

Tudatos, jól megfontolt döntés alapján 8000 méterről visszafordult Szabó Zoltán, kevéssel magasabbról pedig Tóásó István is túl veszélyesnek ítélte a helyzetet a folytatáshoz. Később kettejük közül Tóásónak bizonyult nehezebbnek elfogadnia a vereséget, elmondása szerint még el kell telnie egy bizonyos időnek az élmény feldolgozásához.

“A történetünk az, hogy a tízfős csoportból négyen maradtunk, egy kanadai és egy lengyel lány és mi ketten székelyek. Május 20-án reggel indultunk el a 3-as táborból, a kanadai lány oxigénnel, mi hárman oxigén nélkül. Neki sikerült feljutnia. Sajnos későn indultunk neki a csúcstámadásnak, 2 helyett 6 óra lett belőle, és mi 8000 méter magasságában vihart kaptunk, vártunk egy órát, gondolkodtunk, és végül viszafordultunk” – mondta el Szabó Zoltán az Erdély FM interjújában. 

A hegymászás nem öngyilkos sport, hanem tudatos, megfontolt és szép. Ezt szem előtt tartva nem lehet melléfogni. A csapat tagjai tisztelettel mászák a hegyet, tudatos döntéseket hozva, megfontoltan. Saját egészségüket mindenekelőtt szem előtt tartva hagyták maguk után a métereket, és nem bánták meg a próbálkozásukat, még ha nem is jártak sikerrel. Hegymászás közben sokszor nehézségekbe ütköztek, nem mindig sikerült elérni a kitűzött napi célt, de leérve a Türkíz istennőről, mindenükig jövőbeli tervei között szerepel hasonló élmények szerzése, egyéb hegyek mászása és más csúcsok célbavétele. Mert a hegy iránti szerelem sosem hal meg. Hajrá székelyek!

Nem teljesen csúcson a Székelyek

Szabó Zoltán, Kobra

„Sajnos későn indultunk neki a csúcstámadásnak, kettő helyett hat óra lett belőle, és mi 8000 méter magasságában vihart kaptunk, vártunk egy órát, gondolkodtunk, és végül visszafordultunk” – mesélte Szabó Zoltán a Székelyek a magasban expedíció egyik tagja.  A 8201 méteres Cho-Oyu csúcstámadásánál voltak kénytelenek visszafordulni a hegymászók: „A történetünk az, hogy a tízfős csoportból négyen maradtunk, egy kanadai és egy lengyel lány és mi ketten székelyek. Május 20-án reggel indultunk el a 3-as táborból, a kanadai lány oxigénnel, mi hárman oxigén nélkül. Neki sikerült feljutnia.” – tette hozzá Szabó. A csapat tagjai mégis sikerként könyvelték el, hogy együtt, mindannyian épen, egészségesen térhettek haza, a május 23-án véget érő expedícióról. Fáj ugyan, hogy a csúcsig hiányzó, száznál alig több utolsó métereket nem sikerült megtenniük, mégis helyesnek ítélik – utólag is – , hogy felelőtlenül nem sodorták veszélybe önmaguk és társaik életét. Bölcs dolognak tartják, hogy oxigénpalack nélkül, a váratlanul rendkívül kedvezőtlenre fordult időjárásban nem kísértették a lehetetlent.

Sükös József, egyetlen nem-udvarhelyi Sepsiszentgyörgyről

Magashegy nehézségei

Miért kellett visszafordulniuk, amikor már szinte ott voltak? A magashegyi hegymászás speciális módszereket igényel: ingázás, csapatmunka, különleges felszerelés. Ez a sport nem csak abban különbözik a túrázástól, az alacsonyabb csúcsok meghódításától, a trekkingtől, hogy magasabban van az ember. A magasság növekedése 5-7000 méter felett ugyanis minőségileg változtat a mászás stílusán. Ennek egyik oka a távolság. A magasság gátja a technikai civilizáció terjedésének, az úton megközelíthető települések távol esnek. Rövid túrát tehát nem lehet tenni a hegyhez, hiszen már maga az oda-vissza út heteket vehet igénybe. A hosszabb túrákhoz viszont több felszerelésre, sok élelemre, kommunikációs eszközökre van szükség. Három-négy főnél ez a felszerelés mennyiség, a hegymászó eszközöket is beleszámítva akár négyszáz kilogramm is lehet. Ebből kifolyólag tartanak a hegymászókkal a teherhordók, akik csak a felszerelés mozgatása céljából vannak jelen.

Tóásó István a színházban dolgozik

Tulit Zsombor, az expedíció kezdeményezője

Oxigénhiány és hegyibetegség

A jellegzetes magashegyi stílus kialakításában a távolságnál is jelentősebb hatása van azonban a magasság okozta oxigénhiánynak. Egy átlagos fizikai állapotú, tengerszint körüli magasságon élő ember 2-3000 méterre érve találkozik először az oxigénhiány tüneteivel, a fejfájással, bágyadtsággal, fáradékonysággal. Pedig ebben a magasságban a tengerszinti oxigénmennyiségnek még csak az egynegyede hiányzik. 5500 méteren már komoly az infláció: egy levegővétellel a lenti oxigén feléhez juthat a hegymászó, 8000 felett pedig egy a levegővétel már csak a harmadát éri. Az oxigén hiánya megterheli az egész szervezetet, a szívet, az izmokat is. Ehhez hozzá lehet szokni, ha rövid ideig oxigénhiányos helyeken tartózkodunk. Ekkor a hegyibetegségnek nevezett állapot is előállhat. Tünetei a fejfájás, hányinger, szédülés, fáradékonyság, szapora légzés.

Ismét együtt a csapat

Székelyek a magasban expedíció

A 2000-ben indult „Székelyek a magasban” expedíciósorozat célja, hogy az erdélyi alpinisták a hét kontinens hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót. A kezdeményezést a Kovászna megyei Alpin Sport Egyesület indította. „A fő célunk az, hogy emberközelbe hozzuk a magashegyi mászást, hiszen ez bárki számára elérhető, nem kell félistennek születni ahhoz, hogy az ember elmehessen a magas hegyekbe. Kellő támogatással, valami itthoni felkészüléssel ezek mind elérhetőek” – mondta Tulit Zsombor, alpinista, az egyesület vezetője.

Több csúcsra kitűzték már a székelyek lobogóját

A „Székelyek a magasban” expedíció eddigi hódításai:

2000: Törökország – Erciyes-csúcs (3917 m), Alpok – Monte Rosa (4634 m)

2001: Alpok – Mont Blanc (4808 m) és Matterhorn (4478 m); 2001: Peru – Huascaran (6768 m)

2002: Kaukázus – Elbrusz (5642 m)

2003: Kirgisztán – Lenin (7134 m)

2004: Alaszka – McKinley (6194 m)

2006: Tátra, Alpok – Matterhorn, Grossglockner, Mount Blanc

2007: Alpok – Monte Rosa, Dolomitok – Marmolada, Afrika – Kilimandzsáró (5896 m), Mt. Kenya (5199 m), Mt. Meru (4566 m)

2008: Andok – Aconcagua (6962 m), Cuerno Principal (2600 m)

2009: Antarktisz – Mt. Vinson (4897 m)

Mihály Noémi Katalin

New media - Magasban a székely zászló

A Cho Oyu magasodik a fejek fölé

Berkeczi Zsolt - Véget ért a közel kéthónaposra sikeredett Székelyek a magasban Cho-Oyu 2011 elnevezésű hegymászó expedíció a Himalája hegységben. A négy vállalkozó kedvű sportember, Toásó István, Tulit Zsombor, Sükös József és Szabó Zoltán a 8201 méteres Cho Oyu megmászását tűzte ki célul, amit a végén nem sikerült elérni, de mégis nagy sikernek tartják az elért eredményt. Az expedíció egyik célja ugyanis az volt, hogy bebizonyítsák, nem hivatásos hegymászók is képesek felmászni a Himalájára.

A csapat

Míg az aklimatizálódás és a felkészülés alatt megbetegedett Tulit Zsombor és Sükös József egészségi állapota miatt nem indulhatott el a csúcstámadásban, Toásó István és Szabó Zoltán május 17-én elindult meghódítani a tibeti nyelven a Türkiz istennőnek nevezett hegyet. Azonban a jó ütemben haladó mászók az utolsó pár száz méteren május 20-án, pénteken erős viharba kerültek, és 8000 méterről visszafordulásra kényszerültek. Az expedíció tagjai szerint az elsődleges célt sikerült elérni, vagyis mindannyian egészségesen térhetnek haza. Bár sajnálják a sikertelen csúcstámadást, mégis helyesnek ítélik, hogy nem sodorták veszélybe önmaguk és társaik életét. Tóásó és Szabó május 23-án, hétfőn megérkezett Katmanduba, ahol a társaik orvosi kezelésben részesültek és ezzenel bejeződött a Székelyek a magasban Cho-Oyu 2011 expedíciója.

Könyvkiadó, ügyvéd, pizzázótulajdonos és világosító

Tulit Zsombor

A sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor (jobbra) a Székelyek a magasban expedíciósorozat kezdeményezője, 30 éve járja a hegyeket. Építkezési vállalkozó, egy nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa, önkéntes hegyimentő. Ő az expedíció egyetlen tagja, aki már próbálkozott a Cho-Oyuval: 2009-ben feleségével közösen vállalták a kihívást, akkor 7900 méterről kényszerült visszafordulni.

Sükös József

A csíkszeredai Sükös József (balra) ügyvéd eddig négy kontinens legmagasabb csúcsát mászta meg: 2003-ban Dél-Amerika legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát, 2004-ben Észak-Amerikában a McKinley-t, 2007-ben Afrika legmagasabb csúcsát, a Kilimandzsárót, 2010-ben az Elbruszt mászta meg.

Szabó Zoltán

Szabó Zoltán (jobbra) székelyudvarhelyi vállalkozó, ő eddig a Mont Blancot és az Elbruszt mászta meg. Elszántságára és kitartására jó példa, hogy 2007-ben Csíksomlyóról elindulva elgyalogolt Rómáig.

Toásó István

Tóásó István (balra) a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház világosítója, ő sziklamászóként kezdte, hegymászóként megmászta az Aconcaguát, majd sziklamászóként felkapaszkodott a mellette lévő Cuerno Principalra is.

A szentgyörgyiek kezdték

A Székelyek a magasban expedíciósorozat a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szervezésében 2000-ben indult el, Tulit Zsombor kezdeményezésére. Azóta minden évben igyekeznek meghódítani egy csúcsot. A sorozat célkitűzése, hogy erdélyi hegymászók a hét kontinens legmagasabb hegyére jussanak el és tűzzék ki a székely zászlót. Az expedíció eddigi sikeres csúcshódításai közt szerepel Dél-Amerikából az Aconcagua, Afrikából a Kilimandzsáró, Észak-Amerikából a McKinley, Európából a Mont Blanc, és az antarktiszi Mont Vinson. A mostani kiszemelt hegycsúcs a Himalájában található Cho-Oyu, tibeti nyelven a Türkiz istennő 8201 méter magas. A csúcsot 1954-ben osztrák hegymászók mászták meg először, és azóta a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket.  A szervezők elmondása szerint az expedíciósorozat célja az, hogy megmutassák nem kell ahhoz hivatásos hegymászónak lenni, hogy fel tudjanak mászni 8000 méter fölé. Szerintük egy testileg-lelkileg egészséges ember képes meghódítani a Himaláját.

A csapat élményekkel teli beszámolóit az általuk vezetett közös blogon és Szabó Zoltán saját blogján olvashatják.

Élet 5000 méter felett

5300 méter környékén húzódik, az emberi szervezet akklimatizációjának felső határa, mely fölött állandó hipoxiával kell számolnunk. Tartós élet csak e magasság alatt lehetséges. Innentől folyamatosan szigorodnak a körülmények. Az ún. halálzóna kb. 7800 méter fölött kezdődik, itt az oxigénszint már annyira alacsony, hogy a hegymászó állapota néhány óra alatt válságosra fordulhat: tüdő- és agyödéma alakulhat ki, mely könnyen halált okozhat. Egyes mérések szerint az emberi teljesítőképesség felső határa 9300 m. Egy hegycsúcs magassága azonban igencsak viszonylagos - már ami az oxigénszintet illeti. Az egyenlítőn és nyáron nagyobb, míg a sarkok felé és télen csökken a légnyomás, így az oxigénmennyiség is. Még egy adott hegycsúcs esetében is nagy a szórás: lehet, hogy valaki az egyik nap "8600-ért" mássza az Everestet, míg valaki másnap "9000-ért".