Emberek, most más havason

(Új média) Borsos Júlia

A székely ember ha kell, a jég hátán is megél – ez csak egy sztereotípia a székelyekről. És valóban. 2000-ben elindult „Székelyek a magasban” expedíciósorozat célja az, hogy az erdélyi alpinisták a hét kontinens hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót.

A magashegyi mászás izgalmas, kemény, és veszélyes sport. Komoly felkészülés előzi meg. Speciális felszerelés, pénz, serpák és főleg elszántság kell hozzá. A mászóknak számolniuk kell a hegyi (magaslati) betegséggel, az időjárás viszontagságaival, hóvaksággal, lavinával és egyéb, előre nem látható akadályokkal.

Egy 8000 méter magas hegy (összesen 14 ilyen hegy van) megmászására nincs pontos, jólbevált recept. Minden erre vállalkozó szervezete másként reagál a mind kisebb oxigénkoncentrációjú levegőre.

 A magassághoz hozzá kell szoktatni a szervezetet, akklimatizálódni kell. Ezt úgy lehet elérni, hogy az alaptáborból felmászunk egy adott magasságba és ott töltünk egy (a hegyibetegségtől gyötrődő) éjszakát, majd visszaereszkedünk az alaptáborba. Pihenünk néhány napot (ez idő alatt szervezetünkben megnő a vörösvérttestek száma), majd jóval az első tábor fölé kapaszkodunk és ott éjszakázunk. Másnap leereszkedünk az alaptáborba. A harmadik  táborból jó, ha csak a hásodik táborig ereszkedünk vissza, így sprórolva energiánkat.

Erre, az erőt próbáló feladatra vállalkozott a sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor-, a csíkszeredai Tóásó István és Sükösd József-, valamint Szabó Zoltán székelyudvarhelyi hegymászó. Tapasztalt hegymászók, nekik köszönhetően lobog a székely zászló a Kilimandzsáró, McKinley, Mont Vinston, Mont-Blanc és az Aconcagu csúcsán.

[FOTÓALBUM]

Kilimandzsáró

Ezúttal a Himalája 8200 méter magas csúcsát, a Cho-Oyu-t tűzték ki célul. Kalandos útjukról az Erdély.Fm-nek adott telefonos interjúk- és a Transindex.ro-n blogbejegyzések formályában folyamatosan beszámoltak. A tibeti emberekről, Katamadu városáról, a mászás mozzanatairól.

McKinley

 

Mont Vinston

Mont-Blanc

Elbrusz

Aconcagu

921 méterre a Cso-Oyutól

Dráguló élelmiszerek

Borsos Júlia, Szociális

Drágult a víz, a gáz, a benzin, a cigaretta, most 3-5 százalékkak az élelmiszerárak is tovább emelkednek. A  mezőgazdasági miniszter a kedvezőtlen időjárásra és nemzetközi viszonyokra hivatkozik. Az Agrostar  Valeriu Tabără lemondását kéri. A szövetség szerint a drágulásnak az az oka, hogy a Mezőgazdasági Minisztériumnak nincs megfelelő stratégiája, ezért kérik a lemondását.

„A Mezőgazdasági Minisztérium nem szólhat bele közvetlen módon az árak szabályozásába, de megteheti az ágazati politikával, ami jelen pillanatban teljes mértékben hiányzik. Lehet intézkedéseket hozni, amelyek bátorítják a befektetőket, és növelik az európai alapok lehívását” – állítja Niculae Ştefan, az Agrostar elnöke.

Tény, hogy a fagykárok miatt jelentős termékkiesésre kell számítani. Így a piacokon a megszokottnál később, (és drágábban) jelenik majd a földieper, és a szőlő. A gazdák idén nem kaptak állami támogatást, kártérítést is csak az kap, aki biztosítást kötött.

(Mediafax)

Részigazságok Verespatak ügyben
Borsos Júlia. Szociális rovat.

Lesz-e aranybánya Fehér megyében? Ki mit nyerhet és mit veszíthet? Május 13-én a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat megkapta a területrendezési terv környezetvédelmi engedélyét, a Verespataki Kulturális Alapitvány azonban jogi úton elérte ennek semmisé tételét.

Verespatak (Roşia Montană) Európa egyik legrégibb nemesfém-kitermelő települése, az aranykitermelés már a római korban, a II. században elkezdődött. Az osztrák-magyar monarchia idején tombolt az aranyláz, a településből gyorsan fejlődő bányászváros lett, központtal, kövezett, kivilágított utcákkal, kaszinóval, mozival, színházzal, velencei tükrökkel díszített bálteremmel és nyári kerttel. Románok, magyarok, németek, szlovákok és zsidók lakták – házaikhoz, templomaikhoz, földjükhöz, temetőjükhöz ragaszkodó emberek. A kommunizmus idején államosították a bányát, 70-ben beindították a külszíni fejtést, a római kori tárnák jelentős részét semmisítve meg ezáltal. 2006-ban bezárták a bányát.

A hegy gyomra 300 tonna aranyat, 1200 tonna ezüstöt rejt, az  olyan ritka fémeket, mint a platina, arzén, molibdén mennyisége is számottevő. A vállalat az elmúlt évtizedben egy korszerű bányaprojektet dolgozott ki, viszont a környezetvédő szervezetek szerint így is hatalmas környezetkárosítási veszélyt rejt magában a külszíni fejtés.

[fotóalbumba]

Kampányolnak

A vállalat a bányaprojekt mellett, mondván:

·        négymilliárd dollár bevételt biztosítanának Romániának,

·        megállítjá a szennyezést és óvják a környezetet,

·        restaurálják a vidék műemlékeit,

·        több mint  2300 közvetlen munkahelyet létesítenánek a bányaépítés időszakában, 800 közvetlen munkahelyet a kitermelés folyamán és további 3000 munkahelyet az üzemeltetés idején.

Az eddigi beruházásokra 400 millió dollárt költöttek. (Terveik szerint 25 év múlva újra tehenek legelhetnek majd a mesterségesen visszaállított hegyoldalakon.)

Verespatak - központ

A civil és környezetvédő szervezetek több mint egy évtizede véleményeznek, tiltakoznak, pereskednek, szervezkednek és együttműködnek. Ellenzik, mert:

·        a projekt megvalósulásához sírokat kell elköltöztetni és templomokat kell lebontani,

·        a Kirnyik hegy, amely a bányaprojekt legfontosabb célterülete, védett terület (a román bányászati törvény értelmében bányát nyitni tilos ott, ahol a felszínen védett terület található - a Korodi Attila valamikori kulturális miniszter levette a védett területek listájáról, de felsőfokú bírósági végzés hatálytalanította ezt a döntést),

·         a cián által felszabadított nehézfémek egy több száz hektáros zagytározóba kerülnének, amelynek az alját nem is tervezik semmilyen módon szigetelni , ami veszélyt jelenthet a környezetre,

·        a bányaprojekt teljesen felforgatná a természeti tájat, vízháztartását, biodiverzitását, a kémiai és esztétikai vonatkozásait is – ezt mesterségesen nem lehet visszaállítani.

A bányászat környezeti hatásairól itt olvashatnak bővebben.

Kocsis Tibor dokumentumfilben (Új Eldorád) számol be a bányaterv elleni tiltakozásról, helyszíni riportokat készített a falu lakóival, és szakemberekkel.

Forrás: http://reply.transindex.ro/?cikk=195, http://hu.rmgc.ro/

ELŐSZÖR KÉNE VALAKI

(Online újságírás) Borsos Júlia
2011.05.16.

Szombaton délután lezárták a kolozsvári Farkas utcát, színpadot állítottak, és több mint százan egyszerre szavalták Dsida Jenő három versét. A Kéne valakit, A tó tavaszi énekét, és az Itt a helyemet, majd a magyarországi Misztrál együttes muzsikált. A költő születésnapját ünnepelték.

Néhány évvel ezelőtt Abdán szerveztek Radnóti-megemlékezést, amelyen hatszáz győri diák vett részt – onnan lopta az ötletet Balázs Attila református lelkipásztorral, a KVART Egyesület vezetője. Molnár Leventével, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészével – a Facebook közösségi oldalon – arra kérték ismerőseiket, hogy írják meg, melyik a kedvenc Dsida-versük. Közel száz személy jelzett vissza. Volt, aki a teljes verset elküldte, mások csak a címeket továbbították. Már az is szép eredménynek mondható, hogy az emberek néhány percre megálltak, fellapoztak egy Dsida-kötetet, vagy az interneten utánanéztek, és kiválasztották valamelyik versét – mondta a Szabadságnak adott interjújában Balázs Attila.

Este hét órakor még több volt a fotós, az operatőr, mint a szavalni vágyó a Farkas utcában, ezért csúszott fél órát a program, várták hogy a kisebb-nagyobb csoportokban érkezők összegyűljenek a színpad előtt. Volt köztük diák, egyetemista, óvodás és annál is kisebb gyerek, anyuka-apuka és nagyszülők. Volt ott randevú, játék, baráti beszélgetés, és nagy buli.

A tervek szerint minden évben így ünneplik majd meg a kolozsvári születésű, vagy itt alkotó írók és költők születésnapját.

Hogyan ne készítsünk fotóriportot!

1. Ne menjünk olyan fényképezőgéppel fotózni, amit nem tudunk használni.
Kicsike kompakt géppel nehéz, egyszerre természetes, neon és hagyományos égőkkel megvilágított teremben jó képet készíteni.

Mert vagy túl sötét...

vagy túl világos és homályos lesz a kép.

2. Üljünk az első sorba, vagy a sor legszélére.

Macerás dolog két fej között jó képet készíteni.

3. Még mielőtt megérkezünk a helyszínre, tisztázzuk, milyen műfajban szeretnénk beszámolni az eseményről. Mert ha időközben úgy döntünk, hogy rettentő eredetiek szeretnénk lenni, és felolvasó estről szeretnénk fotóriportot készíteni (ami lássuk be, eleve rendhagyó megközelítés lenne) akkor jó, ha képekben is végigkövetjük az eseményt. Nem csak könyvek mögött társalgó úriembereket/unatkozó ismerőseinket fényképezzük.

(Új média) Nukleáris vészhelyzet elhárítás

Borsos Júlia

Tüntetők Németországban

Világszerte atomellenes kampányokat váltott ki a fukusimai szerencsétlenség, a japán politikusok ennek ellenére, s tulajdonképpen ebből kifolyólag nukleáris nagyhatalommá akarnak válni – katonai értelemben is.

Kido Eiichi, egy tekintélyes osakai politológus, a HVG-nek adott interjújában kifejtette, hogy a természeti tragédiasorozat nyomán megerősödött az az álláspont, hogy Japán katonai értelemben is roppant támadható. Szomszédságában egyre erősebbé váló atomhatalmak vannak: Oroszország, Kína és az abszolúte kiszámíthatatlan Észak-Korea. Mindnek van Japánnal valamilyen viszálya, történelmi vagy területi. Sok polgártársamon a bekerítettség és kiszolgáltatottság érzése lett úrrá. Ebben a légkörben a politikusok egyre hangosabban beszélnek arról, hogy a környezetnek nem szabad gyengének látnia bennünket, mert a gyengébe belerúgnak. Változtatni kell, mondják, erősnek kell mutatkozni, sőt, erősnek, elrettentőnek kell is lenni. Ezt szolgálná a fegyverkezés.

Japánban azonban az Alkotmány tiltja a fegyverkezést. A politológus úgy véli, hogy a következő  napokban, hetekben várhatóan nagykoalíciós kormány alakul és kiiktathatja a fegyverkezést kordában tartó cikkelyt. (Az utóbbi hat évtizedben Amerika katonai védelme bíztosította azt, hogy Japán gazdasági és tudományos világhatalommá vált ez a hatalom gyengült Kínához s az  Európai Unióhoz képest.)

Kína és Oroszország közben egyre nagyobb befolyásra tesz szert, egyebek között azért, mert masszívan fegyverkeznek, és egyikük sem áll igazán az önmagában is veszélyes Észak-Korea útjába.

Hivatalosan is megerősítették Japánban, hogy a jövő évtized közepéig a jelenlegi 30 százalékosról 40 százalékosra tornásszák fel a nukleáris energia részarányát az energiaellátásban. A tervezett új nukleáris reaktorok, erőművek felépítésének következtében annyi plutónium keletkezik, ami bőségesen elegendő atombombák előállításához, a hordozóeszközök gyártásához pedig zöld utat jelentene az alkotmány módosítása.

Mindeközben a megengedett határértéknél mintegy százszor nagyobb radioaktivitással rendelkező vizet engednek a Csendes-óceánba. Az erőművet üzemeltető vállalat hétfőn megkezdett és öt napra tervezett műveletére azért van szükség, hogy a megsérült reaktorokban – különösen a kettes számúban – felgyülemlett erősen radioaktív víz kiszivattyúzásához kiürítsék a tartályokat.

Az erőmű körzetében 20 kilométeres sugarú körben betiltották a halászatot. A japán kormány határértékeket vezetett be a radioaktivitás engedélyezett maximumára a kifogott halakban és a zöldségekben - jelentette be egy szóvivő. Illetve több mint 1400 japán iskolában és óvodában végeznek sugárzásmérési teszteket.

A március 11-i földrengésről és szökőárról készített felvételeket itt láthatnak.

Máglyahalál vacsora után

Kitűzték a fekete zászlót

Újabb ötszáz férfi vesztette életét Velszben. Az országban uralkodó hangulat ellenére fogadták Edvárd királyt Montgomery várában. Az uralkodó elmeállapota szakértők szerint romlott a franciák ellen vívott háború következtében, pánikbetegségben szenved.


A Reuters beszámolt arról, hogy a Brit sziget délnyugati részén, október 6-án a még gyászoló velsziek vacsorával várták első királyukat, de nem tettek eleget parancsának, nem dicsőítették tetteit – szemtanúk beszámolói szerint – ezért Edvárd király ötszáz bárdot máglyahalálra ítélt.

Miután 1282-ben II. Llywelyn elvesztette a climeri csatát Velsz politikai függetlensége megszűnt. Országszerte lázadnak az új király ellen, aki törvénymódosításaival ellehetetlenítette alatvalói megélhetési lehetőségeit.

                                                                         Borsos Júlia

Radioaktív gőz és utórengések fenyegetik Japánt

09:17 Újabb robbanás a sérült japán atomerőműben
Robbanás történt hétfőn, a három nappal ezelőtti földrengés és szökőár következtében megsérült észak-japáni atomerőmű hármas blokkjában. Az erőművet üzemeltető cég közlése szerint a reaktort borító acélburok ép maradt, így nem fenyegeti sugárzásveszély sem a körzetben lakó embereket, sem a környezetet.

10:30 Gondok a kettes reaktornál is
A fukusimai atomerőmű kettes reaktoránál is leállt a hűtőrendszer - közölte az erőművet üzemeltető TEPCO vállalatra hivatkozva a Kyodo hírügynökség. Edano Jukio kormányszóvivő is megerősítette, hogy leállt a kettes reaktor hűtőrendszere. Az egyes és a hármas reaktornál a hűtőrendszer leállása miatt felszabadult hidrogén okozott robbanást, így a kettes reaktornál dolgozók felkészültek arra, hogy tengervízzel töltsék fel a rendszert- adja hírül a Független Hírügynökség.

13:18 Radioaktív gőzt engedtek ki a hűtés hiányában egyre veszélyesebb 2-es reaktor épületéből. (Kyodo News)

13:35 A fukusimai atomerőműnél két reaktort is sikerült helyreállítani a tengervíz beszivattyúzásával - jelentette be Jukio Edano, a japán kormány szóvivője.

13:40 Nem valószínű, hogy nagy robbanás lesz a 2-es reaktornál, mondta Jukio Edano, a japán kormány szóvivője. Folyamatosan dolgoznak a reaktor hűtésén, reményei szerint sikerül stabilizálni a helyzetet.

14:10 Olvadás következhet be a Fukusima erőmű három reaktorában is, mondta Jukio Edano, a japán kormány szóvivője. Ha bekövetkezik a zónaolvadás, a katasztrófa feltehetően lokalizálható marad, de a közeli környék lakhatatlanná válhat.

14:19 Akár hónapokig is engedhetnek ki radioaktív gőzt
Hetekig, de akár hónapokig is arra kényszerülhetnek a reaktor üzemeltetői, hogy radioaktív gőzt engedjenek ki a sérült Fukusima-1 atomerőműből, állítja a New York Times.
A környékről kitelepített több tízezer ember még sokáig nem térhet vissza otthonába, a szél megfordulásával pedig távolabbi városok felé is érkezhet az alacsony sugárzású, de radioaktív gőzből.
Külön problémát jelent, hogy a reaktorok rendes hűtő rendszerének helyreállításhoz olyan helyeken kellene dolgozniuk a technikusoknak, ahol a sugárzási szint jelenleg nagyon magas.

14:36 Utórengésekre kell számítani
Hétfőn eddig 38 utórengést regisztrált az amerikai földtani intézet (USGS) Japánban vagy a környékén, ezek közül a legerősebb 6,1-es magnitudójú volt, a többi azonban már jellemzően 5-ös erősség alatti. Szakértők szerint nem lehet kizárni egy erős, akár 7-esnél is erősebb utórengés érkezését a következő napokban.

14:41 Műholdképeken a pusztításról
Az ABC News után a New York Times is megjelentetett egy összeállítást a földrengés és cunami előtti és utáni műholdképekből, amelyeken tisztán látszik a szörnyű pusztítás. A képeket itt nézheti meg>>>

Borsos Júlia