A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 30., hétfő

Összecsapásba torkollt a Ratko Mladicért tüntetők vasárnapi felvonulása


Vasárnapra szimpátiatüntetést szervezett a Szerbiai Radikális Párt (SRS), ahol közel tízezer ember tiltakozott Ratko Mladic elfogása ellen. A tüntetés végen összecsapás alakult ki a tüntetők és a rendőrök között, amikor egy fiatalokból álló kisebb csoport köveket, palackokat és tűzijátékokat hajigált a rendőrökre.
Akik hősként tisztelik Mladicot (Mediafax)

Több ezer ember gyűlt össze a belgrádi Köztársaság téren vasárnap este, hogy tiltakozzon Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok letartóztatása ellen, és követelje szabadon bocsátását.  A rendőrök mintegy 100 embert őrizetbe vettek, de késő este Belgrád központja már nyugodt volt, miután a rohamrendőrök páncélozott járművekkel feloszlatták a tömeget.
A tüntetést az után szervezték miután pénteken az illetékes belgrádi vizsgálóbíró úgy döntött, hogy kiadható a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnoka.

Ratko Mladic
A "balkáni mészáros" 
A háborús bűncselekményekkel, a srebrenicai mészárlással és Szarajevó lövetésével vádolt Mladicot csütörtökön fogták el a Vajdasági Lazarevóban. A "balkáni mészárosként" is emlegetett 69 éves férfi az utolsó, aki még szabadlábon volt a boszniai háború során elkövetett mészárlások négy főbb vádlottja közül. A boszniai születésű, katonai karrierjét Tito néphadseregében kezdő Mladic ötvenévesen lett a boszniai szerb hadsereg parancsnoka 1992-ben. Őt tartják Szarajevó négy éven át tartó, legalább tízezer halálos áldozattal járó ostroma fő felelősének, és 1995-ben ő vezette a 7500 boszniai muzulmán halálával járó srebrenicai mészárlást, amelyhez hasonló véres atrocitás a második világháború vége óta nem történt Európában.

Milosevic pártfogoltja
A háború 1995-ös lezárása után hiába adtak ki ellene nemzetközi körözést és vádolták meg az atrocitások miatt, visszatérhetett Belgrádba, ahol Slobodan Milosevic akkori elnök támogatását élvezve szabadon járt-kelt. Drága éttermekbe és futballmeccsekre járt, a szerb hatóságok ugyanis akkor nem ismerték el a nemzetközi törvényszék létjogosultságát, Mladicot pedig sokkal inkább tekintették igazi hazafinak, mint háborús bűnösnek.
Milosevic 2001-es bukása után azonban Mladic felszívódott, hollétéről csak találgatások voltak. Egyes információk szerint a boszniai szerb katonaság védelmét élvezte, mások szerint rendszeresen vett részt boszniai vadászatokon és régi háborús barátainak születésnapi partijain. Volt, aki szerint Belgrád környékén bujkált, Boszniában föld alatti rejtekhelyet is feltártak, ahol állítólag korábban meghúzta magát.

Kilátástanal a volt IMF-vezér helyzete?


OnlineÚjságírás - KőrössyAndrea
Hatmillió dollárral lett könnyebb Dominique Strauss-Kahn bankszámlája, ennyit kellett ugyanis kifizetnie, hogy szabadlábon védekezhessen. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezetője háziőrizetben tölti napjait, legközelebb június 6-án kell bíróság elé állnia.

Tagadja az ellene felhozott vádakat
Manhattani rezidenciáját csak akkor hagyhatja el a francia közgazdász, ha orvoshoz, ügyvédhez vagy a bíróságra megy, szemtanúk szerint azonban péntek reggel egy francia újságírónővel, Anne Sinclair-rel találkozott, lakásától távol. A bérelt lakását éjjel-nappal szigorúan őrző fegyvereseket szintén a politikusnak kell kifizetnie, ez havi 200 ezer dollárba kerül.
Dominique Strauss-Kahnt május 14-én, egy Párizsba induló repülőgépen vették őrizetbe New Yorkban, miután a Times Square-i Hotel Sofitel egyik szobalánya feljelentést tett ellene. A bejelentés alapján a rendőrség szexuális bűncselekménnyel, nemi erőszak kísérletével és törvénytelen fogvatartással vádolja a hatvankét éves közgazdászt.
A New York Post című bulvárlap értesülései szerint a volt IMF-vezér támogatói múlt héten hétszámjegyű összeget ajánlottak fel a harminckét éves szobalány Guineában élő szegény rokonainak, annak érdekében, hogy a nő visszavonja feljelentését. Dominique Strauss-Kahn ügyvédei azonban – William Taylor és Ben Brafman tagadták ezen híreszteléseket. Állításuk szerint sem az ügyészség védőőrizete alatt álló szobalánnyal, sem rokonaival nem léptek kapcsolatba. „Továbbra is hisszük, hogy Strauss-Kahn urat minden vádpont alól fel fogják menteni.” – nyilatkozta a két ügyvéd.
A következő évi francia elnökválasztás nagy esélyese volt
A vádlott nemcsak a Nemzetközi Valutaalapnál töltött be tekintélyes pozíciót, a jövő évi francia elnökválasztáson Nicolas Sarkozy legesélyesebb ellenfelének is tartották. Az esetet mind a francia, mind az európai politikai szféra megdöbbenéssel fogadta. Május 19-én a francia közgazdász önként mondott le vezérigazgatói posztjáról. „Végtelen szomorúság töltött el, amikor ma arra kényszerültem, hogy átadjam az IMF vezérigazgatói posztjáról való lemondásomat az igazgatótanácsnak.” – állt Strauss-Kahn közleményében.
A vádlott természetesen minden ellene felhozott vádat tagad, annak ellenére, hogy a DNS vizsálatok igazolták, az ő spermája volt a szobalács blúzán. Ha a vádak igaznak bizonyulnak, Dominique Strauss-Kahn 18-tól 25 évig terjedő börtönbüntetést kaphat.

Újra ott van a Iorga idézet Mátyás szobránál


Forrás: www.kronika.ro
         Eddig ismeretlen személyek engedély nélkül helyeztek el múlt hétfőn egy román nyelvű táblát a nemrégiben felújított Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt. Bár a talapzat előtt földbe süllyesztett tábla szövege nem egyezik meg a korábban eltávolított tábláéval, azonban az újabb is tartalmazza a korábbi Iorga-idézetet: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".
        Többen is nemtetszésüket fejezték ki  a törvénytelenül elhelyezett bronztábla ügyében. Kelemen Hunor kulturális miniszter közleményben szólította fel Sorin Apostut, Kolozsvár polgármesterét a tábla eltávolítására. Mivel a Mátyás-szoborcsoport restaurálását államközi román–magyar egyezmény szabályozta, ezért Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete találkozót kért a román külügyminisztériumtól, ahol kérte a kialakult helyzet rendezését. Szőcs Géza, magyar kulturális államtitkár a Szabadság napilapnak adott interjújában, barbárnak és gyermetegnek találja az efféle műtárgyba politikai üzentekkel való belerondítást.
A román kormánykoalíció mai, hétfői ülésén is napirendre tűzi a kolozsvári Mátyás-szobor elé törvénytelenül elhelyezett bronztábla ügyét.

„Alkotmányellenes és törvénytelen” – heves tiltakozások Székelyföld brüsszeli képviselete ellen

OnlineMédia - KőrössyAndrea
A kormány közbelépését követeli a Szociáldemokrata Párt (PSD) Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása kapcsán. Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte az erdélyi magyar képviselők lépését.

A Realitatea hírtelevízió péntek reggel tudósított a Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők által aláírt meghívóról, amely Székelyföld brüsszeli képviseletének holnapi megnyitójáról tájékoztat. A csatorna szerint provokációról, a kedélyek felszításáról van szó.
Az ügy kapcsán több román politikus is felháborodását és ellenkezését fejezte ki. Cătălin Ivan, a PSD európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint az aggodalom jogos, hisztériára azonban nincs szükség. „Az európai intézmények mellett kisebb követségek is működnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létező, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek.” – tette hozzá a politikus.
Cristian Diaconescu, a PSD-ből kilépett volt külügyminiszter, a Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) jelenlegi vezetője vehemensen tiltakozott a képviselet megnyitása ellen. Állítása szerint az EU ugyanis nem ismerheti el Székelyföld létezését.
Sógor Csaba szerint erre a lépésre jóval korábban sort kellett volna keríteni. A kezdeményezés nem alkotmányellenes, hiszen reális igényeknek tesz eleget – jelentette ki a képviselő.
A képviselet létrehozásának célja, hogy információt gyűjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa Hargita, Kovászna és Maros megyét az uniós intézmények döntéseiről, valamint segítse a régió részvételét uniós pályázatokon.