Hajszálnyira a Cho-Oyu-tól

A sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület segítségével 2000-ben különleges expedíciósorozat vette kezdetét, Tulit Zsombor elindításával. A vállalkozás célja: a hét kontinens hét legmagasabb csúcsára eljutni és kitűzni a székely zászlót. A Himalája egyik legnépszerűbb csúcsa a Cho-Oyu, ami Türkíz istennőt jelent tibetiül, 8201 méter magas. Először 1954-ben hódította meg a csúcsát Joseph Jöchler és Herbert Tichy osztrák hegymászók és Pasang Dawa Lama, nepáli serpa. A köztudatban könnyű nyolcezresként szerepel azóta is.

A Cho Oyu megmászására vállalkozó székely csapat tagjai a sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor, aki építkezési vállalkozó, egy nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa, önkéntes hegyimentő,  Sükös József csíkszeredai ügyvéd, Szabó Zoltán (Kobra) székelyudvarhelyi vállalkozó, és Tóásó István, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház világosítója. A színes egybegyűlteket a hegymászás iránti tisztelet, szeretet és a kihívás lekűzdése iránti szenvedély hajtotta és tartotta össze.

Sükös József

Szabó Zoltán

Tóásó István

Tulit Zsombor

A székelyek az expedíció során folyamatosan tartották a kapcsolatot a külvilággal blogjukon keresztül, és telefonos interjúk segítségével, amit az Erdély FM készített, Kultúrkakaó nevezetű műsorának keretén belül. A hegymászás nehézségeit az Oxigén hiánya, szeszélyes időjárás, zord körülmények, havas, jeges és hideg útvonal jelentette. Felszerelésük nem sokban különbözött a más nemzetiségű mászótársakétól, az egészség és biztonság megtartására lettek beszerezve, gyógyszer helyett azonban fokhagymát fogyasztottak a góbék. A társadalom sem hiányzott nekik, egyedül a család. 

A csapat április 18-án indult Bukarestből, majd Katmanduból a vízum megszerzése után április 27-én megérkezett az alaptáborba, amely 4900 méter magasságban helyezkedett el. Az ezt követő két másik alaptábor után az 1-es táborra május 5-én érkeztek, 6200 méterre. A 2-es tábor (7100 m) és 3-as tábor (7600 m) után végül május 19-én került sor a csúcstámadásra, azonban ez nem volt teljesen sikeres. Székely hegymászóink közül ugyanis cask ketten próbálkoztak a csúccsal, viszont egyiküknek sem sikerült felérni a legmagasabb pontig. 

Tudatos, jól megfontolt döntés alapján 8000 méterről visszafordult Szabó Zoltán, kevéssel magasabbról pedig Tóásó István is túl veszélyesnek ítélte a helyzetet a folytatáshoz. Később kettejük közül Tóásónak bizonyult nehezebbnek elfogadnia a vereséget, elmondása szerint még el kell telnie egy bizonyos időnek az élmény feldolgozásához.

“A történetünk az, hogy a tízfős csoportból négyen maradtunk, egy kanadai és egy lengyel lány és mi ketten székelyek. Május 20-án reggel indultunk el a 3-as táborból, a kanadai lány oxigénnel, mi hárman oxigén nélkül. Neki sikerült feljutnia. Sajnos későn indultunk neki a csúcstámadásnak, 2 helyett 6 óra lett belőle, és mi 8000 méter magasságában vihart kaptunk, vártunk egy órát, gondolkodtunk, és végül viszafordultunk” – mondta el Szabó Zoltán az Erdély FM interjújában. 

A hegymászás nem öngyilkos sport, hanem tudatos, megfontolt és szép. Ezt szem előtt tartva nem lehet melléfogni. A csapat tagjai tisztelettel mászák a hegyet, tudatos döntéseket hozva, megfontoltan. Saját egészségüket mindenekelőtt szem előtt tartva hagyták maguk után a métereket, és nem bánták meg a próbálkozásukat, még ha nem is jártak sikerrel. Hegymászás közben sokszor nehézségekbe ütköztek, nem mindig sikerült elérni a kitűzött napi célt, de leérve a Türkíz istennőről, mindenükig jövőbeli tervei között szerepel hasonló élmények szerzése, egyéb hegyek mászása és más csúcsok célbavétele. Mert a hegy iránti szerelem sosem hal meg. Hajrá székelyek!

9/11: Újabb tárgyalások

Khalid Sheikh Mohammed

A 9/11-es Egyesült Államok elleni terrortámadások feltételezett elkövetőit újra bíróság elé helyezik.

Katonai ügyészek újraindítványozták az AEÁ-beli 2001, szeptember 11-én elkövetett terrortámadások gyilkosság és terrorizmus vádjával gyanúsított vezető és négy másik ember elleni tárgyalásokat a Guantánamoi-öbölben, nyilatkozta kedden a Pentagon. Khalid Sheikh Mohammed-et és társait sújtó vádak szerint az említettek felelősek azokért a utasszállító repülőgépek eltérítéséért, amik becsapódtak a New York-i Világkereskedelmi Központ (World Trade Center), a Pentagon és egy Pennsylvania-i területre és ennek következtében szinte 3000 ember vesztette életét. 

Az ügyészek azt javasolták, hogy főbenjáró bűnként tekintsenek a vádakra, így halálbűntetés is lehet a tárgyalás végkimenetele. Az öt embert elítélték ez előtt a támadásokkal kapcsolatosan, de ezeket a vádakat ejtették 2009-ben, amikor az Obama kormány be akarta zárni a Guantánamoi-öböl fogvatartási intézményét.

Lars von Trier – persona non grata

Lars von Trier

Az idéni cannes-i filmfesztiválon, ami az utóbbi idők egyik legsikeresebbje volt, a híres dán filmrendező botrányos megjegyzéseket tett versenyfilmjének, a Melancholiának, sajtótájékoztatóján. Lars von Trier-t náci nyilatkozásai miatt kitiltották a filmfesztiválról és nem kivánatos személynek nyilvánították Cannes-ban.

Cannes, sajtókonferencia

Von Trier soha nem politikailag korrekt megjegyzéseiről volt híres, sajtótájékoztatókon pedig fekete humora egyszerre komikus és kényelmetlen helyzetek megteremtője. Melankólia című filmjét megelőző sajtókonferencián azonban meglehet, hogy túlfeszítette a húrt, sokkoló kijelentései pedig meglepetésképpen értek mindenkit, beleértve a mellette ülő Kirsten Dunst és Charlotte Gainsbourg hitetlenkedő személyét. Egy, a germán gyökereire vonatkozó kérdés megválaszolása közben olyan láncreakciót indított el, amiből nem tudta kihúzni magát.

<object width="560" height="349"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/RWFYcEtcew4?fs=1&amp;hl=en_US"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/RWFYcEtcew4?fs=1&amp;hl=en_US" type="application/x-shockwave-flash" width="560" height="349" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object>

„Sok ideig azt hittem, hogy zsidó vagyok, és boldog voltam, hogy az lehetek, aztán találkoztam Susanne Bier-rel és már nem voltam olyan boldog. Később megtudtam, hogy valójában náci vagyok. A családom német származású. Ebből származott valamilyen féle elégtételem. Mit mondhatnék? Megértem Hitlert… együttérzek vele picit.” Ezután a rendező pontosított és elmondta, hogy „Nem úgy gondolom, hogy a második világháború mellett lennék, vagy a zsidók ellen, még Susanne Bier ellen sem. Tulajdonképpen nagyonis mellettük vagyok. Minden zsidó pártján. Hát, talán Izraael egy kicsit borzalmas, de…” Ezt a pontot követően azonban komplett elásta magát von Trier, a jelenet a két bájos hölgy kíváncsi tekintetével megfúszerezve igazán különös súllyal robbant be a szobába, amikoris Lars von Trier végre befejezte a gondolatmenetét ezzel a kijelentéssel: „Most hogy húzhatom ki magam ebből? Ok. Náci vagyok.”

Kirsten Dunst, Lars von Tries, Charlotte Gainsbourg

 A fesztivál vezetősági kara csütörtökon, 2011 május 19-én rendkívüli gyűlés keretén belül eldöntötte, hogy sajnálatos módon Lars von Trier a szólásszabadság és alkotások megvédésére szánt ezen fórumán elfogadhatatlan, tűrhetetlen és a fesztivált jellemző emberségességgel és nagylelkűséggel ellentétesek. A vezetőség szigorúan elítélte a rendező megjegyzéseit és azonnali hatálybalépéssel nem kívánatos személynek nyilvánította őt a Cannes-i Filmfesztivál keretén belül. 


<object width="560" height="349"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/x_xsm46s2Gg?fs=1&amp;hl=en_US"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/x_xsm46s2Gg?fs=1&amp;hl=en_US" type="application/x-shockwave-flash" width="560" height="349" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object>

Lars von Trier filmje, a Melancholia ezek ellenére viszonylag nagy sikert aratott, a világ végét bemutató történetben nyújtott remek alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó díj Kirsten Dunst-é lett. 

Jelenet a Melancholia c. filmből

Melancholia

A legdrágább a Leica

1923-as Leica

Egy bécsi árverésen, szombaton 1,32 millió euróért kelt el egy 1923-as Leica-fényképezőgép, ami ezáltal a legdrágábban eladott lett a világon.

A WestLicht galéria árverésén, a mostanra világhírűvé vált 1923-as Leica 0-series gépet 200000 eurós kezdőárral indították. Szakértők által felbecsült értéke 450000 euró körül volt. A szóban forgó Leica egy kevés darabból álló sorozat része, amit még a márka darabjainak tömeggyártása előtt dobtak piacra.

Egy ázsiai magángyűjtő volt hajlandó kifizetni a 88 éves fényképezőgépért a hajmeresztő összeget, 20 percnyi kemény licitálás után. Érdekes módon ugyanez az aukciós ház négy évvel ezelőtt egy pont ugyanilyen modellt adott el szabadalmaztatási vizsgálat céljából, New York-ba. A 2007-ben még 336000 euróért eladott példány szintén rekordösszegért eladott darabnak számított a Leica fényképezőgépek körében.

Az elnök köre

Potozky László (Krónika)

A Bretter György Irodalmi Kör elnöke, Potozky László, április 18-án, mint ifjú prózaíró mutatkozott be az ülésen, másodjára. Először kezdőként olvasott fel, most azonban készülőben lévő novelláskötetének pár darabját mutatta be a több, mint 55 érdeklődőnek, akiknek sikerült bezsúfolódni a Bulgakov pincéjébe.

A résztvevők sokaságára valamelyest számítani lehetett, az esemény hirdetésére készült Facebook Event-en megjelenő visszajelzések alapján, úgyhogy aki biztosan ülni akart, az hamarabb odament. Azonban többiek sem maradtak mind hely nélkül, a székek folyamatosan érkeztek lefele, hogy mindenki kényelmesen tudjon figyelni a vendégre. 

Viszonylag pontosan elkezdődött a dolog: in medias res, Potozky három novellát olvasott fel, amit az  érdeklődők papíron követhettek, nem különben az összes többit is. Ez után a vitaindító, Balázs Imre József beszélt. Elmondta, mennyire könnyű és nehéz dolga van egyszerre, ugyanis Potozky szövegeibe nehéz belekötni, a vitaindításnak pedig ez lenne a célja. A Korunk főszerkesztője a novellák mélyére ásva pszichológiai archetípust fedezett fel bennük, amik Carl Gustav Jung kollektív tudattalanjához fűzik lazán az írásokat, a víz motívumának erős jelenléte miatt. Ugyanakkor laudálta az író szinte hihetetlenül kiforrott nyelvi készségeit, megemlítvén, hogy első anyagaitól kezdve nagyszerűen megírt munkákat készített. Ezt követően ismét három rövidprózával delektált az író, utána pedig jöhettek a kérdések és hozzászólások.

A vita, vagy találóbban megnevezve megbeszélés során több témakört érintett a közönség, Potozky beszámolt arról, hogy őt a sztori érdekli és elmondta: „Azt szeretem, hogyha történik valami.” Ez ellen Bréda Ferenc szólalt fel, aki állította, hogy szép, jó és kifejező, de a történetet nem véli felfedezni benne, s olyannyira meg volt állapodva ezen meggyőződésében, hogy kész volt fizetni egy sört annak, aki elmeséli röviden a történeteket. A prózaíró és a jól ismert Bréda nem csak ebben lelt vita témára, hanem a Bretter körök adminisztratív újításaiban is, ami végig bosszantani látszott az élettapasztalt urat. Ezen kívül többen  (nagyonis találóan) megjegyezték, hogy érződik a Potozky prózájában a mágikus realizmus hatása. Mindent összevetve egy általános megelégedettség jellemezte a közönség reakcióját.

Laci azt mondja: "Beszéljenek a tettek, a reakciók s a mondatok." Na, de ha nincs sztori, akkor? De van. Csak egyelőre még nem az A nyomorultak kaliberéhez hasonlatos, hanem inkább egy makro fényképéhez. Kiragad az életből egy jelenetet és prózába önti, hogy megmutassa másnak is, hiszen a fikción nem fog a fotográfia. A popornak pedig ez tetszik, jelezte a közönség is a tenyerek hosszú ideig tartó, hangos összeütésével (amivel rendszerint a tetszésünket vagy beleegyezésünket fejezzük ki, aztírja a WikiSzótár). Mert azért valljuk be, vastapsolni csak RoboCop és Iron Man tud.