New media - Magasban a székely zászló

A Cho Oyu magasodik a fejek fölé

Berkeczi Zsolt - Véget ért a közel kéthónaposra sikeredett Székelyek a magasban Cho-Oyu 2011 elnevezésű hegymászó expedíció a Himalája hegységben. A négy vállalkozó kedvű sportember, Toásó István, Tulit Zsombor, Sükös József és Szabó Zoltán a 8201 méteres Cho Oyu megmászását tűzte ki célul, amit a végén nem sikerült elérni, de mégis nagy sikernek tartják az elért eredményt. Az expedíció egyik célja ugyanis az volt, hogy bebizonyítsák, nem hivatásos hegymászók is képesek felmászni a Himalájára.

A csapat

Míg az aklimatizálódás és a felkészülés alatt megbetegedett Tulit Zsombor és Sükös József egészségi állapota miatt nem indulhatott el a csúcstámadásban, Toásó István és Szabó Zoltán május 17-én elindult meghódítani a tibeti nyelven a Türkiz istennőnek nevezett hegyet. Azonban a jó ütemben haladó mászók az utolsó pár száz méteren május 20-án, pénteken erős viharba kerültek, és 8000 méterről visszafordulásra kényszerültek. Az expedíció tagjai szerint az elsődleges célt sikerült elérni, vagyis mindannyian egészségesen térhetnek haza. Bár sajnálják a sikertelen csúcstámadást, mégis helyesnek ítélik, hogy nem sodorták veszélybe önmaguk és társaik életét. Tóásó és Szabó május 23-án, hétfőn megérkezett Katmanduba, ahol a társaik orvosi kezelésben részesültek és ezzenel bejeződött a Székelyek a magasban Cho-Oyu 2011 expedíciója.

Könyvkiadó, ügyvéd, pizzázótulajdonos és világosító

Tulit Zsombor

A sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor (jobbra) a Székelyek a magasban expedíciósorozat kezdeményezője, 30 éve járja a hegyeket. Építkezési vállalkozó, egy nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa, önkéntes hegyimentő. Ő az expedíció egyetlen tagja, aki már próbálkozott a Cho-Oyuval: 2009-ben feleségével közösen vállalták a kihívást, akkor 7900 méterről kényszerült visszafordulni.

Sükös József

A csíkszeredai Sükös József (balra) ügyvéd eddig négy kontinens legmagasabb csúcsát mászta meg: 2003-ban Dél-Amerika legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát, 2004-ben Észak-Amerikában a McKinley-t, 2007-ben Afrika legmagasabb csúcsát, a Kilimandzsárót, 2010-ben az Elbruszt mászta meg.

Szabó Zoltán

Szabó Zoltán (jobbra) székelyudvarhelyi vállalkozó, ő eddig a Mont Blancot és az Elbruszt mászta meg. Elszántságára és kitartására jó példa, hogy 2007-ben Csíksomlyóról elindulva elgyalogolt Rómáig.

Toásó István

Tóásó István (balra) a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház világosítója, ő sziklamászóként kezdte, hegymászóként megmászta az Aconcaguát, majd sziklamászóként felkapaszkodott a mellette lévő Cuerno Principalra is.

A szentgyörgyiek kezdték

A Székelyek a magasban expedíciósorozat a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szervezésében 2000-ben indult el, Tulit Zsombor kezdeményezésére. Azóta minden évben igyekeznek meghódítani egy csúcsot. A sorozat célkitűzése, hogy erdélyi hegymászók a hét kontinens legmagasabb hegyére jussanak el és tűzzék ki a székely zászlót. Az expedíció eddigi sikeres csúcshódításai közt szerepel Dél-Amerikából az Aconcagua, Afrikából a Kilimandzsáró, Észak-Amerikából a McKinley, Európából a Mont Blanc, és az antarktiszi Mont Vinson. A mostani kiszemelt hegycsúcs a Himalájában található Cho-Oyu, tibeti nyelven a Türkiz istennő 8201 méter magas. A csúcsot 1954-ben osztrák hegymászók mászták meg először, és azóta a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket.  A szervezők elmondása szerint az expedíciósorozat célja az, hogy megmutassák nem kell ahhoz hivatásos hegymászónak lenni, hogy fel tudjanak mászni 8000 méter fölé. Szerintük egy testileg-lelkileg egészséges ember képes meghódítani a Himaláját.

A csapat élményekkel teli beszámolóit az általuk vezetett közös blogon és Szabó Zoltán saját blogján olvashatják.

Élet 5000 méter felett

5300 méter környékén húzódik, az emberi szervezet akklimatizációjának felső határa, mely fölött állandó hipoxiával kell számolnunk. Tartós élet csak e magasság alatt lehetséges. Innentől folyamatosan szigorodnak a körülmények. Az ún. halálzóna kb. 7800 méter fölött kezdődik, itt az oxigénszint már annyira alacsony, hogy a hegymászó állapota néhány óra alatt válságosra fordulhat: tüdő- és agyödéma alakulhat ki, mely könnyen halált okozhat. Egyes mérések szerint az emberi teljesítőképesség felső határa 9300 m. Egy hegycsúcs magassága azonban igencsak viszonylagos - már ami az oxigénszintet illeti. Az egyenlítőn és nyáron nagyobb, míg a sarkok felé és télen csökken a légnyomás, így az oxigénmennyiség is. Még egy adott hegycsúcs esetében is nagy a szórás: lehet, hogy valaki az egyik nap "8600-ért" mássza az Everestet, míg valaki másnap "9000-ért".

Összecsapásba torkollt a Ratko Mladicért tüntetők vasárnapi felvonulása

Vasárnapra szimpátiatüntetést szervezett a Szerbiai Radikális Párt (SRS), ahol közel tízezer ember tiltakozott Ratko Mladic elfogása ellen. A tüntetés végen összecsapás alakult ki a tüntetők és a rendőrök között, amikor egy fiatalokból álló kisebb csoport köveket, palackokat és tűzijátékokat hajigált a rendőrökre.

Akik hősként tisztelik Mladicot (Mediafax)

Több ezer ember gyűlt össze a belgrádi Köztársaság téren vasárnap este, hogy tiltakozzon Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok letartóztatása ellen, és követelje szabadon bocsátását.  A rendőrök mintegy 100 embert őrizetbe vettek, de késő este Belgrád központja már nyugodt volt, miután a rohamrendőrök páncélozott járművekkel feloszlatták a tömeget.
A tüntetést az után szervezték miután pénteken az illetékes belgrádi vizsgálóbíró úgy döntött, hogy kiadható a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnoka.

Ratko Mladic

A "balkáni mészáros" 
A háborús bűncselekményekkel, a srebrenicai mészárlással és Szarajevó lövetésével vádolt Mladicot csütörtökön fogták el a Vajdasági Lazarevóban. A "balkáni mészárosként" is emlegetett 69 éves férfi az utolsó, aki még szabadlábon volt a boszniai háború során elkövetett mészárlások négy főbb vádlottja közül. A boszniai születésű, katonai karrierjét Tito néphadseregében kezdő Mladic ötvenévesen lett a boszniai szerb hadsereg parancsnoka 1992-ben. Őt tartják Szarajevó négy éven át tartó, legalább tízezer halálos áldozattal járó ostroma fő felelősének, és 1995-ben ő vezette a 7500 boszniai muzulmán halálával járó srebrenicai mészárlást, amelyhez hasonló véres atrocitás a második világháború vége óta nem történt Európában.

Milosevic pártfogoltja

A háború 1995-ös lezárása után hiába adtak ki ellene nemzetközi körözést és vádolták meg az atrocitások miatt, visszatérhetett Belgrádba, ahol Slobodan Milosevic akkori elnök támogatását élvezve szabadon járt-kelt. Drága éttermekbe és futballmeccsekre járt, a szerb hatóságok ugyanis akkor nem ismerték el a nemzetközi törvényszék létjogosultságát, Mladicot pedig sokkal inkább tekintették igazi hazafinak, mint háborús bűnösnek.

Milosevic 2001-es bukása után azonban Mladic felszívódott, hollétéről csak találgatások voltak. Egyes információk szerint a boszniai szerb katonaság védelmét élvezte, mások szerint rendszeresen vett részt boszniai vadászatokon és régi háborús barátainak születésnapi partijain. Volt, aki szerint Belgrád környékén bujkált, Boszniában föld alatti rejtekhelyet is feltártak, ahol állítólag korábban meghúzta magát.

Újra ott van a Iorga idézet Mátyás szobránál

Forrás: www.kronika.ro

         Eddig ismeretlen személyek engedély nélkül helyeztek el múlt hétfőn egy román nyelvű táblát a nemrégiben felújított Mátyás-szoborcsoport talapzata előtt. Bár a talapzat előtt földbe süllyesztett tábla szövege nem egyezik meg a korábban eltávolított tábláéval, azonban az újabb is tartalmazza a korábbi Iorga-idézetet: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult".

        Többen is nemtetszésüket fejezték ki  a törvénytelenül elhelyezett bronztábla ügyében. Kelemen Hunor kulturális miniszter közleményben szólította fel Sorin Apostut, Kolozsvár polgármesterét a tábla eltávolítására. Mivel a Mátyás-szoborcsoport restaurálását államközi román–magyar egyezmény szabályozta, ezért Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete találkozót kért a román külügyminisztériumtól, ahol kérte a kialakult helyzet rendezését. Szőcs Géza, magyar kulturális államtitkár a Szabadság napilapnak adott interjújában, barbárnak és gyermetegnek találja az efféle műtárgyba politikai üzentekkel való belerondítást.

A román kormánykoalíció mai, hétfői ülésén is napirendre tűzi a kolozsvári Mátyás-szobor elé törvénytelenül elhelyezett bronztábla ügyét.