Trófea nélkül, de győztesen tértek vissza a székelyek a magasból

A Székelyek a magasban expedíciósorozat idén egy újabb megpróbálkoztatásra hívta fel négy hős figyelmét: Tóásó István, Szabó Zoltán (Kobra), Sükös József, Tulit Zsombor.  Most a 8201 méter magas, Himalájában található Cho-Oyu, tibeti nyelven a Türkiz istennő hegycsúcs meghódítására készültek. 

A expedíciósorozat a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szervezésében 2000-ben indult el, Tulit Zsombor kezdeményezésére. Célja, hogy erdélyi alpinisták a hét kontinens hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót. 

Irány a cél

Mire vigyázzunk?

Egy ilyen túra nem könnyű dolog, és számolnunk kell bizonyos életfeltételekkel is. Mi emberek nem vagyunk vasból, és szervezetünk a tengerszinttől körülbelül 4500 méter magasságig képes tartósan élni. Ha ezt a határt meghaladjuk, hosszútávon az élet jelentős problémákat okozhat főként, ha az ember valamilyen tüdő vagy szívbetegségben szenved, ami csökkent oxigénfelvétellel, keringési és diffúziózavarral jár.

Felkészületlen ne indulj útnak!

Emiatt ajánlatos a „nagy út” előtt, alapos orvosi vizsgálatot elvégezni. Általában a jelentkező problémákat oxigén adása megoldja. Az oxigén parciális nyomása a légköri nyomással arányosan csökken, és minél magasabbra emelkedünk, a levegő hőmérséklete, a levegő oxigéntartalma és az oxigén parciális nyomása annál jobban csökken.

             Ha túl magasra jutunk, akkor a szervezet kénytelen alkalmazkodni a jelentősen megváltozott nyomásviszonyokhoz. Ezen magasságban az oda feljutók 50 százaléka idővel tünetessé válik, a vér oxigéntartalmának csökkenése miatt átmenetileg kellemetlen tünetek jelentkeznek, mint a fejfájás, szédülés, alvászavar, étvágytalanság.

                                                                       

Felkészülés Zsombor elmondta, a felkészülés során közös téli és tavaszi hegymászásokat, túrákat tartottak, bicikliztek, szaladtak, úsztak, mind a négyen formába legyenek, amikor nekivágnak a himalájai kalandnak. Az Alpin Sport Egyesület elnöke hangsúlyozta, saját határaikat feszegetik, oxigén nélkül másszák meg a hegyet. Hogyan kezdődött? Tulit Zsombor A túra kezdeményezője a következőképpen nyilatkozott: „Két-három helyiségben is meg fogunk állni, és eltöltünk majd ott egy-két napot, annak függvényében, hogyan akklimatizálódunk. Egyre fennebb és fennebb haladunk majd, sok folyadékot kell fogyasztanunk, és a környező hegyekben teszünk kisebb-nagyobb akklimatizációs túrákat.” A csapat néhány tagja a szervezet alkalmazkodását elősegítő gyógyszerrel él, ám Zsombornak allergiája miatt meg kell elégednie a fokhagymával és a napi 4-5 liter folyadékkal. Május 17-én hajnalban indultak útnak, de egészségügyi okok miatt, ketten az alaptáborban maradtak és csupán Tóásó István és Szabó Zoltán haladtak felfele. Három nappal később a két hegymászó erős viharba keveredett és kénytelenek voltak visszafordulni, habar már csak száznál alig több méter volt hátra. Egészségesen leértek, találkoztak társaikkal, habár a szomorúság jeleit is ismertették, mivel oly kevesen múlott az egész. Értékelték, hogy nem ragadta meg őket a bátorság, hogy oxigénpalack nélkül, nem kísértették a lehetetlent.                 Május 23-án lezárult a Cho-Oyu 2011-es expedíciója. A Székelyek a magasban expedíció eddigi teljesítményei: 2000 Törökország – Erciyes-csúcs (3917 m), Alpok – Monte Rosa (4634 m); 2001 Alpok – Mont Blanc (4808 m) és Matterhorn (4478 m); Peru – Huascaran (6768m); 2002 Kaukázus – Elbrusz (5642 m); 2003 Kirgisztán – Lenin (7134 m); 2004 Alaszka – McKinley (6194 m); 2006 Tátra, Alpok – Matterhorn, Grossglockner, Mount Blanc; 2007 Alpok – Monte Rosa, Dolomitok – Marmolada, Afrika – Kilimandzsáró (5896 m), Mt. Kenya (5199 m), Mt. Meru (4566 m); 2008 Andok – Aconcagua (6962 m), Cuerno Principal (2600 m) ; 2009 Antarktisz – Mt. Vinson (4897 m) ;   A csúcsot 1954-ben osztrák hegymászók mászták meg először, és azóta a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket. Veszélyhelyzetek 8000 méter fölött létezik egy íratlan szabály, miszerint csak akkor menthető valaki, ha képes talpra állni. Ilyen viszonyokban nehéz még saját magadat is cipelni. Adódnak olyan esetek, amikor a fennlevő csapat egyike megsérül, megbetegedik és társai kénytelenek fenn hagyni őt. Ha bekövetkezik a halál, a holttestek fennmaradnak. Lehetetlen őket lecipelni. Ezért elmondható, hogy a magas hegycsúcsok a világ legmagasabban fekvő temetőivé váltak. Mivel a fagyott holttestek több éveken keresztül fenn maradnak, így a bátor turisták kénytelenek felmenni mellettük. Képek megtekinthetőek itt, 18 éven aluliak számára nem ajánlott!

New media - Magasban a székely zászló

A Cho Oyu magasodik a fejek fölé

Berkeczi Zsolt - Véget ért a közel kéthónaposra sikeredett Székelyek a magasban Cho-Oyu 2011 elnevezésű hegymászó expedíció a Himalája hegységben. A négy vállalkozó kedvű sportember, Toásó István, Tulit Zsombor, Sükös József és Szabó Zoltán a 8201 méteres Cho Oyu megmászását tűzte ki célul, amit a végén nem sikerült elérni, de mégis nagy sikernek tartják az elért eredményt. Az expedíció egyik célja ugyanis az volt, hogy bebizonyítsák, nem hivatásos hegymászók is képesek felmászni a Himalájára.

A csapat

Míg az aklimatizálódás és a felkészülés alatt megbetegedett Tulit Zsombor és Sükös József egészségi állapota miatt nem indulhatott el a csúcstámadásban, Toásó István és Szabó Zoltán május 17-én elindult meghódítani a tibeti nyelven a Türkiz istennőnek nevezett hegyet. Azonban a jó ütemben haladó mászók az utolsó pár száz méteren május 20-án, pénteken erős viharba kerültek, és 8000 méterről visszafordulásra kényszerültek. Az expedíció tagjai szerint az elsődleges célt sikerült elérni, vagyis mindannyian egészségesen térhetnek haza. Bár sajnálják a sikertelen csúcstámadást, mégis helyesnek ítélik, hogy nem sodorták veszélybe önmaguk és társaik életét. Tóásó és Szabó május 23-án, hétfőn megérkezett Katmanduba, ahol a társaik orvosi kezelésben részesültek és ezzenel bejeződött a Székelyek a magasban Cho-Oyu 2011 expedíciója.

Könyvkiadó, ügyvéd, pizzázótulajdonos és világosító

Tulit Zsombor

A sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor (jobbra) a Székelyek a magasban expedíciósorozat kezdeményezője, 30 éve járja a hegyeket. Építkezési vállalkozó, egy nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa, önkéntes hegyimentő. Ő az expedíció egyetlen tagja, aki már próbálkozott a Cho-Oyuval: 2009-ben feleségével közösen vállalták a kihívást, akkor 7900 méterről kényszerült visszafordulni.

Sükös József

A csíkszeredai Sükös József (balra) ügyvéd eddig négy kontinens legmagasabb csúcsát mászta meg: 2003-ban Dél-Amerika legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát, 2004-ben Észak-Amerikában a McKinley-t, 2007-ben Afrika legmagasabb csúcsát, a Kilimandzsárót, 2010-ben az Elbruszt mászta meg.

Szabó Zoltán

Szabó Zoltán (jobbra) székelyudvarhelyi vállalkozó, ő eddig a Mont Blancot és az Elbruszt mászta meg. Elszántságára és kitartására jó példa, hogy 2007-ben Csíksomlyóról elindulva elgyalogolt Rómáig.

Toásó István

Tóásó István (balra) a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház világosítója, ő sziklamászóként kezdte, hegymászóként megmászta az Aconcaguát, majd sziklamászóként felkapaszkodott a mellette lévő Cuerno Principalra is.

A szentgyörgyiek kezdték

A Székelyek a magasban expedíciósorozat a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szervezésében 2000-ben indult el, Tulit Zsombor kezdeményezésére. Azóta minden évben igyekeznek meghódítani egy csúcsot. A sorozat célkitűzése, hogy erdélyi hegymászók a hét kontinens legmagasabb hegyére jussanak el és tűzzék ki a székely zászlót. Az expedíció eddigi sikeres csúcshódításai közt szerepel Dél-Amerikából az Aconcagua, Afrikából a Kilimandzsáró, Észak-Amerikából a McKinley, Európából a Mont Blanc, és az antarktiszi Mont Vinson. A mostani kiszemelt hegycsúcs a Himalájában található Cho-Oyu, tibeti nyelven a Türkiz istennő 8201 méter magas. A csúcsot 1954-ben osztrák hegymászók mászták meg először, és azóta a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket.  A szervezők elmondása szerint az expedíciósorozat célja az, hogy megmutassák nem kell ahhoz hivatásos hegymászónak lenni, hogy fel tudjanak mászni 8000 méter fölé. Szerintük egy testileg-lelkileg egészséges ember képes meghódítani a Himaláját.

A csapat élményekkel teli beszámolóit az általuk vezetett közös blogon és Szabó Zoltán saját blogján olvashatják.

Élet 5000 méter felett

5300 méter környékén húzódik, az emberi szervezet akklimatizációjának felső határa, mely fölött állandó hipoxiával kell számolnunk. Tartós élet csak e magasság alatt lehetséges. Innentől folyamatosan szigorodnak a körülmények. Az ún. halálzóna kb. 7800 méter fölött kezdődik, itt az oxigénszint már annyira alacsony, hogy a hegymászó állapota néhány óra alatt válságosra fordulhat: tüdő- és agyödéma alakulhat ki, mely könnyen halált okozhat. Egyes mérések szerint az emberi teljesítőképesség felső határa 9300 m. Egy hegycsúcs magassága azonban igencsak viszonylagos - már ami az oxigénszintet illeti. Az egyenlítőn és nyáron nagyobb, míg a sarkok felé és télen csökken a légnyomás, így az oxigénmennyiség is. Még egy adott hegycsúcs esetében is nagy a szórás: lehet, hogy valaki az egyik nap "8600-ért" mássza az Everestet, míg valaki másnap "9000-ért".

Székely szalonna a Himaláján

A Székelyek a magasban expedíciósorozat tagjai újabb kalandra indultak, ezúttal  a Himalájában található Cho-Oyu csúcs volt a cél, amely 8 201 méteres magasságával, a hatodik legmagasabb hegy a világon.

 

Sajnálatos módon egyetlen székely sem jutott fel a csúcsig, ám elégedettek döntéseikkel és sikerként könyvelik el az expedíciót, hiszen magasabbra jutottak, mint eddig bármikor, valamint mindnyájan épségben leértek. Tulit Zsombor és Sükös József egészségi állapotuk miatt nem indulhattak a csúcs ellen, így a csúcstámadásra már csak ketten maradtak, az időjárási viszonyok viszont nekik is útjukba álltak, és 8000 méteres magaságból visszafordulásra kényszerültek.

„A történetünk az, hogy a tízfős csoportból négyen maradtunk, egy kanadai és egy lengyel lány és mi ketten székelyek. Május 20-án reggel indultunk el a 3-as táborból, a kanadai lány oxigénnel, mi hárman oxigén nélkül. Neki sikerült feljutnia. Sajnos későn indultunk neki a csúcstámadásnak, 2 helyett 6 óra lett belőle, és mi 8000 méter magasságában vihart kaptunk, vártunk egy órát, gondolkodtunk, és végül visszafordultunk” – számolt be Szabó Zoltán az Erdély FM-nek.

Kik is ezek a székelyek?

 A Székelyek a magasban expedíciósorozat 2000-ben indult Tulit Zsombor kezdeményezésére, a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szervezésében. Elsődleges céljuk, hogy erdélyi alpinisták a hét kontinens, hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót, ebből öt már megvolt. A mostani expedíció lényege pedig, hogy bizonyítsák, a nem hivatalos hegymászók is képesek megmászni a Himaláját.

„A fő célunk az, hogy emberközelbe hozzuk a magashegyi mászást, hiszen ez bárki számára elérhető, nem kell félistennek születni ahhoz, hogy az ember elmehessen a magas hegyekbe. Kellő támogatással, valamint itthoni felkészüléssel ezek mind elérhetőek.” – mondta el Tulit Zsombor.

A Székelyek a magasban expedíció eddigi teljesítményei
2000	Törökország – Erciyes-csúcs Alpok – Monte Rosa	3917 m 4634 m
2001	Alpok – Mont Blanc               Matterhorn Peru – Huascaran	4808 m 4478 m 6768 m
2002	Kaukázus – Elbrusz	5642 m
2003	Kirgisztán – Lenin	7134 m
2004	Alaszka – McKinley	6194 m
2006	Kárpátok – Tátra Alpok – Matterhorn               Grossglockner               Mount Blanc	2655 m 4478 m 3798m 4808 m
2007	Alpok – Monte Rosa Dolomitok – Marmolada Afrika – Kilimandzsáró               Mt. Kenya               Mt. Meru	4634 m 3343 m 5896 m 5199 m 4566 m
2008	Andok – Aconcagua                Cuerno Principal	6962 m 2600 m
2009	Antarktisz – Mt. Vinson	4897 m

A Cho-Oyu 2011 expedíció tagjai, az expedíciósorozat kezdeményezője, a sepsiszentgyögyi Tulit Zsombor, aki már 30 éve járja a hegyeket. Célja, hogy mind a hét kontinens legmagasabb csúcsára feljusson, ezekből ötöt már kipipálhat. 2009-ben már próbálkozott a Cho-Oyu megmászásával, akkor a feleségével indult útnak, de 7900 méterről vissza kellett forduljon.

A második tag a csíkszeredai Sükös József, aki amikor éppen nem hegyet mászik ügyvédként keresi kenyerét, és eddig négy kontinens legmagasabb csúcsát sikerült meghódítania.

A harmadik alpinista a székelyudvarhelyi vállalkozó, Szabó Zoltán, ő eddig a Mont Blancot és az Elbruszt mászta meg, valamint 2007-ben elgyalogolt Csíksomlyótól Rómáig.

A Cho-Oyu mászó székelyek negyedik tagja Tóásó István szintén Székelyudvarhelyről származik, ő hivatalosan színházi világosító és sziklamászóként kezdte hegyekhez kapcsolódó karrierjét.

A négy erdélyi alpinista mellett persze mások is vannak még az expedícióban, hat különböző nemzetiségű hegymászó, illetve az elmaradhatatlan serpák.  

Hogyan zajlik egy ilyen mászás?

KERET Cho-Oyu: a Himalájában található 8 201 m magas csúcs, amelynek megnevezése tibeti nyelven Türkiz istennőt jelent. A Kína és Nepál határán fekvő csúcsot először 1954-ben sikerült meghódítani egy osztrák hegymászó csoportnak. A nyolcezres csúcsok közül a Cho-Oyu bír a legkisebb elhalálozási aránnyal, így a könnyű nyolcezres hírnévvel vonzza oda az embereket. Persze azért ez sem egy könnyed séta, egy 2006-os felmérés alapján 39-en haltak meg mászás közben.

 Ahogyan Tulit is elmondta a hegymászás az egyszerű emberek számára is elérhető, egy magashegyi hegymászó túra viszont megkövetel egy bizonyos szintű fizikai kondíciót, valamint komoly felkészülést és felszerelést is igényel. Egyik legfontosabb része az akklimatizációs folyamat, amely elengedhetetlen, hiszen a mászóknak hozzá kell szokniuk az ottani magasságokhoz és az ezzel járó oxigénhiányhoz. 

Éppen ezért székely alpinistáink is lassan haladtak előre, körülbelül egy hetesre tervezték az utat Katmandúból az alaptáborig és több helyen is megálltak egy-két napra, valamint 4-5 órás kisebb túrákat tettek. Az akklimatizáció miatt szükséges az állandó visszafordulás is, nem lehet ugyanis egyből a csúcsra menni, ha elértek egy tábort, ott töltenek egy éjszakát majd visszamásznak. A folyamatot segíti még a rengeteg zöldség és folyadék fogyasztás, napi 4-6 liter, illetve vannak akik az alkalmazkodást elősegítő gyógyszereket is szednek, ám Tulit Zsombor esetében ez a lehetőség allergiája miatt szóba sem jöhetett.

Az akklimatizációs folyamat esetleges sikertelensége mellett, még számtalan más tényező is befolyásolhatja az expedíció sikerét, az egyik leglényegesebb talán az időjárás, amelyre nincs megoldás, nem lehet irányítani, a Cho-Oyu 2011 expedíció végét is a vihar okozta.

 Az ilyen jellegű expedíció természetesen komoly felszerelést is igényel, nem lehet hagyományos bakancsban és télikabátban 8000 méterre mászni.

 

A Cho-Oyu expedíción résztvevő alpinisták csomagjai fejenként körülbelül 80-100 kg-ot nyomtak, amelyeket az előretolt alaptáborig jakok szállítottak. Nem csoda, hogy az ilyen expedíciókon külön emberek vannak, akik csak a csomagokkal foglalkoznak. A hegymászók magukkal csak egy napi élelmet és az elengedhetetlen eszközöket viszik.

A székely csapat és a nyugati alpinisták felszerelését illetően nincs nagy különbség, mindenki hasonló cégek ruházatát, felszerelését hordja, a különbség csak annyi, hogy a nyugatiaknak nincs székely zászlójuk és hazai szalonnájuk.

 A pihenő pontok legfontosabbja az alaptábor, ahol a legtöbb időd töltik a hegymászók. Az alaptáborban van lerakva a felszerelés, itt található külön közösségi sátor és konyhasátor, ahol az étkezések zajlanak, illetve kikapcsolódni és ismerkedni lehet a csapat többi tagjával, ami egyáltalán nem árt, hiszen a hegyen csak egymásra számíthatnak.

ÚJ MÉDIA - Székely bajusz a magasban

Minden bizonnyal újabb magyar népmeséket kell írni, ezúttal azonban a székely legény már nem a kacsalábon forgó palotából kell a királylányt kihozza, hanem a Cho-Oyu csúcsáról kell leszánkáznia a fagyos Türkiz istennővel. S mindezt négy székelynek köszönheti majd a jövő nemzedék, akik megtámadták a gonosz Himalája hegységet. Ez a beszámoló tehát egyben felhívás is: 21. Századi Benedek Elekek, írjatok meséket! És ha nem tudjátok, hogy miről van szó, akkor íme, itt a háttér-információ.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kezdeményezés, amely 2000-ben látta meg a napvilágot. A kezdeményezést Tulit Zsombornak tulajdonítják, a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület pedig megszervezte a Székelyek a magasban expedíciósorozatot, amelynek célja, hogy erdélyi alpinisták a hét kontinens hét legmagasabb hegyére eljussanak és kitűzzék a székely zászlót. A Székelyek a magasban expedíció eddigi teljesítményei: 2000: Törökország – Erciyes-csúcs (3917 m), Alpok – Monte Rosa (4634 m); 2001: Alpok – Mont Blanc (4808 m) és Matterhorn (4478 m); 2001: Peru – Huascaran (6768 m); 2002: Kaukázus – Elbrusz (5642 m); 2003: Kirgisztán – Lenin (7134 m); 2004: Alaszka – McKinley (6194 m); 2006: Tátra, Alpok – Matterhorn, Grossglockner, Mount Blanc; 2007: Alpok – Monte Rosa, Dolomitok – Marmolada, Afrika – Kilimandzsáró (5896 m), Mt. Kenya (5199 m), Mt. Meru (4566 m); 2008: Andok – Aconcagua (6962 m), Cuerno Principal (2600 m), 2009: Antarktisz – Mt. Vinson (4897 m).

Ez lenne a mesében a felkészítő sok-sok próba, hogy végül elnyerhesse a legény a Türkiz istennőt, a 8201 méter magas Cho-Oyu-t. És egy kis infó a négy legényről:

Tóásó István a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház világosítója, ő sziklamászóként kezdte, hegymászóként megmászta az Aconcaguát, majd sziklamászóként felkapaszkodott a mellette lévő Cuerno Principalra.

Szabó Zoltán (Kobra) székelyudvarhelyi vállalkozó, ő eddig a Mont Blancot és az Elbruszt mászta meg. Elszántságára és kitartására jó példa, hogy 2007-ben Csíksomlyóról elindulva elgyalogolt Rómáig.

A csíkszeredai Sükös József ügyvéd eddig négy kontinens legmagasabb csúcsát mászta meg: 2003-ban Dél-Amerika legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát, 2004-ben Észak-Amerikában a McKinley-t, 2007-ben Afrika legmagasabb csúcsát, a Kilimandzsárót, 2010-ben az Elbruszt mászta meg.

A sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor a Székelyek a magasban expedíciósorozat kezdeményezője, 30 éve járja a hegyeket. Építkezési vállalkozó, egy nyomda és tankönyvkiadó tulajdonosa, önkéntes hegyimentő. Célja, hogy mind a hét kontinens legmagasabb csúcsára feljusson. Ebből ötöt már kipipált: Dél-Amerikából az Aconcaguát, Afrikából a Kilimandzsárót, Észak-Amerikából a McKinley-t, Európából az Elbruszt és a Mont Blancot, és az antarktiszi Mont Vinsont. Ő az expedíció egyetlen tagja, aki már próbálkozott a Cho-Oyuval: 2009-ben feleségével közösen vállalták a kihívást, akkor 7900 méterről kényszerült visszafordulni.

Az expedíció célja, mondják a fiúk, hogy bebizonyítsák, nem hivatásos hegymászók is képesek megmászni a Himaláját. Hivatásos hegymászó ugyanis az, aki ezzel keresi a kenyerét, és komoly támogatók állnak mögötte.

Április 19-i helyzetjelentés szerint a székely, nem hivatásos hegymászók megérkeztek Kathmanduba, ahol a fűszerillat keveredik a ganélével, és a szűk utcákban nagy a népsűrűség. Április 22-én már a kínai vízum is megvan, április 24-én már Nyalamban vannak a fiúk. Az első próbatétel pedig meg is volt, egy, a hegy megbízatásából fék nélkül maradt teherautó elvitte az egyik terepjárót. Április 27-én pedig a Székelyek a magasban expedíció tagjai szerdán elérték a 4900 méteren lévő alaptábort, ahol havazik és sok a hó a hegyen. Itt derül ki, hogy a nyugati turisták mit nem vittek magukkal az expedícióikra: székely zászlót és szalonnát.

Más is kiderül néhány nap múlva, amikor a székely amatőr hegymászók megérkeznek az intermediáris táborba, méhhozzá az, hogy a székely igencsak büszke nemzet, és nem hajlandó a bajuszát eltakarni, ezért oxigénpalack nélkül megy neki a hegyoldalnak. Persze nem felkészületlenül, mert közben be-beiktatnak egy-egy akklimatizációs túrát.

A székelyek sok mindenről híresek, most a jó időzítésről is tanúságot tettek, hiszen a munka ünnepére, május elsejére megérkeztek az előretolt alaptáborba. Egy kis felkészülés, akklimatizálódás, és május ötödikén elérték a hegymászók az 1-es tábort. Egyes táborok 6200 méter magasan vannak, mások már magasabban. Kivéve az előretolt alaptábort, ami 5600 méteren fekszik. No de egyes táborok viharosak is voltak, ezért a fiúk másztak egy kicsit a jégen és visszamentek az előretolt alaptáborba. És lám, újból csak székely a székely még a Himaláján is, mert a hazaküldött sms-ben Tulit Zsombor kellemes Szent György Napokat is kívánt.

Május 12 is szép nap – amúgy az ápolónők nemzetközi napja-, de még szebb a hegymászóknak, akik ezen a napon felértek a 2-es táborba.

A legszebb nap mégis május 17-e, ugyanis ezen a napon megindultak a székelyek a csúcs felé, Sükös József és Tulit Zsombor egészségi állapota miatt nem indulhatott, de Tóásó István és Szabó Zoltán nekivágott az útnak. Május 18-án a Cho-Oyu 2011 expedíció két tagja (Tóásó István ésSzabó Zoltán) felért a 2-es táborba (7100 m), az éjszakát ott töltötte. Május 19-én indultak a 3-as táborba. Május 20-án a Cho-Oyu csúcsra tartó két székely hegymászó, Tóásó István és Szabó Zoltán erős viharba került és 8000 m-en visszafordulásra kényszerült. Május 21-re már az előretolt alaptáborba értek, és két napra rá befejezettnek tekintették a Székelyek a magasban expedíciósorozat Cho-Oyu 2011 expedícióját.

No de egy kis áttekintés arról, hogy milyen fajtái vannak a hegymászásnak, csak hogy tudjuk, hogy a fiúk mégis mit műveltek ott fent:

Az időjárási és terepviszonyok, illetve a felszerelés tekintetében az alábbi válfajai ismertek:

§  a puszta kézzel és felszerelés nélkül, vagy hegymászó kötéllel és ékekkel végzett sziklamászás, illetve ereszkedés;

§  a szintén kötéllel, jégcsákánnyal, jégcsavarral jeges vagy havas sziklafelületen, gleccseren végzett jégmászás,

§  a két ágat ötvözi a magashegyi hegymászás.

§  A síléccel végzett magashegyi túrákat síalpinizmusnak nevezzük.

§  A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat boulder mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük.

§  A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást, falmászásnak hívjuk.

És vannak nehézségi fokozatok is, a Wikipedia szerint legalábbis:

A Nemzetközi Hegymászó Szövetség (UIAA) a mászási nehézségeket a hegymászó kalauzokban hatfokozatú skálán sorolta be. A hegymászó kalauzok tartalmazzák az utak nehézségét és a mászóút idejét. A hatfokozatú skála finomítására előbb a IV. fokozattól + - megjegyzésekkel finomították a skálát, majd - hogy a régi VI+ nehézségű utakat ne kellejen lemínősíteni, 1973-tól felül nyitott skálát határoztak el, és ez a mászóutak nehézségével folyamatosan bővül. Jelenlegi legnehezebb utak XII nehézségűek! Területenként más nehézségi osztályozási módok is léteznek.

 Kiss Gábor

Lars von Trier – persona non grata

Lars von Trier

Az idéni cannes-i filmfesztiválon, ami az utóbbi idők egyik legsikeresebbje volt, a híres dán filmrendező botrányos megjegyzéseket tett versenyfilmjének, a Melancholiának, sajtótájékoztatóján. Lars von Trier-t náci nyilatkozásai miatt kitiltották a filmfesztiválról és nem kivánatos személynek nyilvánították Cannes-ban.

Cannes, sajtókonferencia

Von Trier soha nem politikailag korrekt megjegyzéseiről volt híres, sajtótájékoztatókon pedig fekete humora egyszerre komikus és kényelmetlen helyzetek megteremtője. Melankólia című filmjét megelőző sajtókonferencián azonban meglehet, hogy túlfeszítette a húrt, sokkoló kijelentései pedig meglepetésképpen értek mindenkit, beleértve a mellette ülő Kirsten Dunst és Charlotte Gainsbourg hitetlenkedő személyét. Egy, a germán gyökereire vonatkozó kérdés megválaszolása közben olyan láncreakciót indított el, amiből nem tudta kihúzni magát.

<object width="560" height="349"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/RWFYcEtcew4?fs=1&amp;hl=en_US"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/RWFYcEtcew4?fs=1&amp;hl=en_US" type="application/x-shockwave-flash" width="560" height="349" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object>

„Sok ideig azt hittem, hogy zsidó vagyok, és boldog voltam, hogy az lehetek, aztán találkoztam Susanne Bier-rel és már nem voltam olyan boldog. Később megtudtam, hogy valójában náci vagyok. A családom német származású. Ebből származott valamilyen féle elégtételem. Mit mondhatnék? Megértem Hitlert… együttérzek vele picit.” Ezután a rendező pontosított és elmondta, hogy „Nem úgy gondolom, hogy a második világháború mellett lennék, vagy a zsidók ellen, még Susanne Bier ellen sem. Tulajdonképpen nagyonis mellettük vagyok. Minden zsidó pártján. Hát, talán Izraael egy kicsit borzalmas, de…” Ezt a pontot követően azonban komplett elásta magát von Trier, a jelenet a két bájos hölgy kíváncsi tekintetével megfúszerezve igazán különös súllyal robbant be a szobába, amikoris Lars von Trier végre befejezte a gondolatmenetét ezzel a kijelentéssel: „Most hogy húzhatom ki magam ebből? Ok. Náci vagyok.”

Kirsten Dunst, Lars von Tries, Charlotte Gainsbourg

 A fesztivál vezetősági kara csütörtökon, 2011 május 19-én rendkívüli gyűlés keretén belül eldöntötte, hogy sajnálatos módon Lars von Trier a szólásszabadság és alkotások megvédésére szánt ezen fórumán elfogadhatatlan, tűrhetetlen és a fesztivált jellemző emberségességgel és nagylelkűséggel ellentétesek. A vezetőség szigorúan elítélte a rendező megjegyzéseit és azonnali hatálybalépéssel nem kívánatos személynek nyilvánította őt a Cannes-i Filmfesztivál keretén belül. 


<object width="560" height="349"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/x_xsm46s2Gg?fs=1&amp;hl=en_US"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/x_xsm46s2Gg?fs=1&amp;hl=en_US" type="application/x-shockwave-flash" width="560" height="349" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object>

Lars von Trier filmje, a Melancholia ezek ellenére viszonylag nagy sikert aratott, a világ végét bemutató történetben nyújtott remek alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó díj Kirsten Dunst-é lett. 

Jelenet a Melancholia c. filmből

Melancholia